Page 95 - FUD20

A PLURATÍVÁK SZEMANTIKAI CSOPORTJAI AZ ÉSZAKI LAPPBAN
95
bőrbetegségek, például himlő, kanyaró) eredményezhette a többes szám meg-
szilárdulását.
A mánRdávddat ’menstruáció’ összetett szó: mánnu ’hold’ + dávddat ’be-
tegségek’ (< dávda ’betegség’). Évszázadokon keresztül a menstruációt baj-
nak, betegségnek tekintették, és sok esetben volt jellemző a menstruáló nő el-
különítése. A menstruáció betegségként, tisztátalan állapotként való megneve-
zése más nyelvekre is jellemző, ld. magyar havibaj, votj. saptaśkon ’menstruá-
ció’ (< sapt-’csúnya’; saptal- ’bemocskolni, bepiszkítani’); vog. mūl'ti ’szeny-
nyesnek, tisztátalannak lenni (szülés, havibaj)’. A többes szám használatát a
havonta ismétlődő ciklusok eredményezik (vö. Munkácsi 1990: 415).
A betegségek esetén a többes szám motiváltsága leginkább a bőrelváltozá-
sok csoportjában érhető tetten, mivel főként kiütések, himlők megnevezései
tartoznak ebbe a csoportba.
ČáhcYruoppit ’bárányhimlő’ (lat. Varicella). A magyar megnevezésben a
himlő utótag előtt a bárány szó a ’szelíd, ártatlan’ jelentésben használva a be-
tegség enyhe változatára utal. Hasonló szemléletű a francia petite vérole vo-
lante kifejezés is, ami „elszálló himlőként” fordítható. Ezekben a nyelvekben
tehát a megnevezés a betegség jellegére vonatkozik. Ezzel szemben a lapp-
ban a čáhci ’víz’ és ruoppi ’himlő’ szavak összetételéből jött létre. Itt svéd
és/vagy norvég mintát követtek (vö. norv. vannkopper, svéd wattkoppor ’víz-
himlő, vizes hólyag’), a bárányhimlős hólyagocskák víztiszta tartalmára utal
az elnevezés.
Gahčahagat ’pikkelysömör’ < gahčahat ’(le)esés’. Itt speciális esettel ta-
lálkozunk: az északi lapp pluratívák között számolhatunk olyan szavakkal,
melyeknek van egyes számú paradigmája, de az egyes és a többes számú
alak között jelentésbeli különbség van. Az egyes számú gahčahat ’leesés’ és
a többes számú betegségnév közötti kapcsolatot a pikkelysömör jellemző tü-
nete, a hámló (= leeső) bőrfelszín jelenti.
ČáhcYguolggat ’trachoma’. Metaforikus elnevezés, a betegség tünete in-
dukálja, vö. čáhci ’víz’ + guolggat ’haj-plur.’ (< guolga ’haj’). Vagyis az ar-
con végigfutó könny mint a hajszál jelenik meg ebben a képben. Korábbi
megnevezése: čalmmetodjum ’trachoma’ (Lagercrantz 7951.).
9. Körülmények, viszonyok, kapcsolatok: ássandilálašvuođat ’lakáskö-
rülmények’; bargRdilit ’munkaviszonyok’; bearašgaskavuođat ’családi kap-
csolatok’; dálážat ’mostani helyzet’; dilit ’helyzetek, körülmények’; eallindi-
lálašvuođat ’életkörülmények’; fitnodatoktavuođat ’üzleti kapcsolatok’; gáv-
pYoaktavuođat ’kereskedelmi kapcsolatok’; johtolatdilálašvuođat ’közleke-
dési viszonyok’; johtolatdilit ’közlekedési viszonyok’; lágidaneavttut ’szállí-