Basic HTML Version
V
ER
69
Miután a ma.
ver
ige ’machen
E
1
verfertigen
E
schlagen
E
flechten’ je-
lentésváltozatokkal gazdagodott, és a ’schlagen, prügeln’ lett alapjelentésévé,
nem volt általános ’machen’ jelentésű ige (a
tësz
nem tekinthető ilyennek,
mert alapvetően ’tun’ a jelentése), könnyen meghonosodhatott a szlávból át-
vett, általános ’machen’ jelentésű
csinál
ige. Ehhez vö. „
csinál
XV szef [=
század első fele]… – Vált:
csinal
… [Bekezdés] = 1. facere, ager; machen,
tun (XV szef-től valamennyi fenti adatban); – 2. pono, colloco; legen, stel-
len… [Bekezdés] < szláv
činjati
, a
činiti
iterativuma; vö. szh [= szerb-hor-
vát]
činjati
’factitare’…; igekötőkkel másutt is előfordul: orosz
učinjat
’ma-
chen, tun’… – Az alapszó, a
činiti,
minden szláv nyelvben megvan: óegyh.
szláv
činiti
’ordnen, reihen, bilden’…; orosz
činiti
’tun, machen, handeln,
schaffen’; a
činъ
’ordo’ származéka (’Ordnung machen’ → ’ordnen’ → ’ma-
chen, tun’… [Bekezdés] A magyar szó ugyancsak a szláv
činjati-ból
szár-
mazhatik…, a palatalizált
ny-
es változatnak a régi nyelvben mégis semmi
nyoma nincs. A magyarban[,] úgy látszik[,] már az átvétel idején disszimilá-
ció történt:
*csinyál
>
csinál:
a mai nyelvjárási
csinyál
pedig újabb magyar
fejleménynek látszik…” (Kniezsa 1974: 135); „
csinál
… Szláv eredetű; vö.:
… or.
чинúть
’tesz, csinál’. Az alapszó valamennyi szláv nyelvben megvan;
vö.
or.
чинúть
[
чин
ю
,
чинúшь
stb.] ’tesz, csinál’,
чинúть
[
чин
ю
,
чúнишь
stb.] ’javít; ‹ceruzát stb.› kihegyez’…
Az ősszl.
*činiti
a
*činъ
’rend; stb.’
származéka… – A magyarba egy közelebbről meg nem határozható szláv
nyelv
*činjati
’tesz, csinál’ szava kerülhetett át. A köznyelvi
csinál n
-je de-
palatalizálódás eredménye” (TESz 1: 532–533).
3.
A fentiek alapján úgy vélem tehát, hogy a ma.
ver
’schlagen’, a vog.
w
Á
r
-,
wār
- ’machen’ és az osztj.
wer-
’ua.’ szavak az ugor kori szókincsből
valók, amely szavak őse esetleg valamilyen iráni nyelvből származhat.
Irodalom
Bárczi Géza 1941: Magyar szófejtő szótár. Királyi Magyar Egyetemi Nyom-
da, Budapest. = SzófSz.
Buck, Carl Darling 1949/1988: A Dictionary of Selected Synonyms in the Prin-
cipal Indo-European Languages. A contribution to the History of Ideas.
The University of Chicago Press, Chicago – London.
Csúcs Sándor – Molnár Zoltán 2009: Alternatív rekonstruktumok az UEW-
ben. NyK 106: 7–71.