Basic HTML Version
I
N HONOREM
362
szövegek analizálásához és feldolgozásához használt, számítógépes módsze-
reken alapuló kutatást. A kutatási program egyhuzamban hat évig tartott, de
még az 1980-as években is dolgoztak rajta. Ennek eredményeként körülbelül
240 000 szónyi (mintegy 1500 oldalnyi) erza és moksa nyelvjárási és irodal-
mi nyelvi, morfológiailag kódolt anyag áll a kutatók rendelkezésére. Az adat-
bázisból könnyen és gyorsan hozzá lehet jutni a kívánt ragozott alakokhoz
(szövegkörnyezetben) és azok fordításához.
A projekt révén Alhoniemi érdeklődése a mordvin felé fordult, amely
szerkezetét és kifejezésmódját tekintve közelebb áll a balti finn nyelvekhez,
mint ahogy azt annak idején vélték. Ennek eredménye számos, a mordvin
nyelvvel foglalkozó cikk lett, többek között a predikatív ragozásról, az ablati-
vusi esetekről, a tárgy esetválasztásáról, valamint a helyragok és a névutók
viszonyáról. A mordvin ablativus használatát Alhoniemi összehasonlította az
azonos eredetű finn partitivusszal: mindkét eset előfordul alanyként és tárgy-
ként egyaránt.
A mordvin és cseremisz névutós és helyhatározós szerkezetek tanulmá-
nyozása Alhoniemi finn nyelvet érintő kutatásában is visszaköszönt. Vizsgál-
ta például a finn terminativust, az
l-
és az
s-
kezdetű helyragok viszonyát és a
névutórendszer fejlődését. Alhoniemi fennisztikai kutatásait „előkognitív-
nak” nevezhetjük, mivel ezekben hasonló gondolatok fordulnak elő, mint
amelyeket a kognitív nyelvészet később vallott.
Alhoniemi élen járt a finn és az oroszországi finnugristák közötti viszony
ápolásában. Korán felismerte, hogy a közös munka fontos a kis finnugor
nyelvek és a nemzeti kultúrák szempontjából is. Alho Alhoniemi 1993-ban a
Turkui Egyetemen megalapította a volgai nyelvek kutatócsoportját, melynek
keretében közös projekteket szervezett. A kutatócsoport ez idáig több mint
tíz szótárt készített a Volga-vidéki finnugor nyelvekről. Alhoniemi maga ve-
zette a finn–erza szótár (
Suomalais–ersäläisen sanakirja,
1999)
szerkeszté-
sét, és munkája során számos új erza szó megalkotásában is részt vett.
Alho Alhoniemi díszdoktori címet kapott az Uppsalai, a Mari és a Mord-
vin Egyetemeken. Számos tudományszervezői feladatot látott el nemzeti és
nemzetközi szinten egyaránt. Tiszteletbeli tagja a Finnugor Társaságnak és a
Societas Uralo-Altaicának is. Emberként szerény, közvetlen és melegszívű.
Alho Alhoniemi a finnországi finnugor kutatások meghatározó személyi-
sége, sok kutatási projekt létrehozója, a finn és a volgai területek nyelvészku-
tatói kapcsolatrendszerének fejlesztője.
S
IRKKA
S
AARINEN