Basic HTML Version
D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
20.
D
EBRECEN
, 2013
361
In honorem
Alho Alhoniemi 80 éves
A Turkui Egyetem finnugor nyelvészprofesszora, a cseremisz, a mordvin
és a finn nyelv kutatója, Alho Alhoniemi ez év május 14-én ünnepelte 80.
születésnapját. Pályafutását a cseremisz nyelv vizsgálatával kezdte: licenciá-
tusi dolgozatában tisztázta a cseremisz lativus és illativus funkcióbeli kü-
lönbségét: az illativus csak olyan igékkel együtt fordulhat elő, amelyek ab-
lativusi esetragot is kaphatnak (legtöbbször mozgást fejeznek ki), a lativus
pedig olyan igékhez járul, melyek megjelenést, keletkezést, növekedést fe-
jeznek ki. Alhoniemi munkáját doktori disszertációvá bővítette (
Über die
Funktionen der Wohin-Kasus im Tscheremissischen,
1967), amelyben a hová?
kérdésre felelő összes cseremisz esettel foglalkozott. Alhoniemi struktu-
ralistaként tárta fel a nyelv különböző szintjein uralkodó rendszert és az azok
közötti viszonyokat.
Alhoniemi egyik monográfiájában részletesen foglalkozott az igenevek-
hez kapcsolódó tárggyal (
Über die Form des zu Verbalnomina tretenden Ob
-
jekts im Tscheremissischen,
1970), s feltérképezte a cseremisz nyelv eredet-
határozós eseteit is (
Zur Verwendung der Trennungskasus im Tscheremissi
-
schen,
1977). Széleskörű cseremisz ismereteit nyelvtanában mutatta be,
amely 1985-ben finnül
(Marin kielioppi),
majd 1993-ban németül jelent meg
(Grammatik des Tscheremissischen (Mari)
címmel.
Alhoniemit 1971-ben nevezték ki a Turkui Egyetem Finnugor Tanszéke
nyelvészprofesszorává. Székfoglaló előadása iránymutató volt, mivel a szinkrón
kutatási szempontok jelentőségét hangsúlyozta. Egészen addig ugyanis a
finnországi finnugristák a nyelvtörténeti kérdések felderítésére összpontosí-
tottak. Alhoniemi kiemelte a finnugor szintaktikai kutatások fontosságát is,
amellyel korábban egyáltalán nem foglalkoztak a finnek.
Alho Alhoniemi úttörő volt a finnugor korpuszkutatásban is. Rájött, hogy
az egyes nyelvtani alakok funkcióinak vizsgálatát megkönnyítheti a számító-
gépes adatbázis. 1974-ben a Finn Akadémia anyagi támogatásával indította
el az úgynevezett MORMULA-projektet, a mordvin alaktani és mondattani