Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
359
története
); vagy a szövegváltoztatások szerepéről szintén kódexek szövegei-
nek kapcsán (Haader Lea:
Pragmatika és grammatika kölcsönhatása az ó- és
középmagyar korban
).
Grammatikai elemet vizsgál Dmitrij Jefremov is, aki arra keres választ,
hogyan befolyásolja az udmurt nyelvben a kontextus (a szemantikai, mor-
fológiai, szintaktikai tényezők) az igék vonzatait
(Kontekstin vaikutus verbin
rektioon udmurtin kielessä).
Tuomas Huumo, a kognitív nyelvtudomány jeles
képviselője előadásával az érzékelés és észlelés nyelvi szinten is megjelenő
szerepére hívja fel a figyelmet – többek között – a finn érzékelést kifejező
igéi kapcsán
(The language of cognition: From the world to the mind and
back).
Funkcionális és strukturális szempontból közelíti meg F. Gulyás Nikolett
a komi személytelen szerkezeteket. Ezekről azt is megállapítja, hogy fiktív
szövegekben több változatuk fordul elő, mint újságcikkekben
(Towards the
classification of impersonal constructions in Komi: A functional-typological
approach).
Németh Szilvia a manysi
ta
és
ti
partikulákat vizsgálja az infor-
mációkódolás szemszögéből
(A manysi információstruktúrát kódoló kon-
strukcióinak egyik csomópontja).
Észt nyelvvel foglalkozó előadás kevés volt hallható. Tiina Rüütmaa
kontrasztív szempontú írásában
(Meglepő ekvivalensek a magyar és az észt
mellékmondatbeli igemódrendszerben)
a magyar–észt mellékmondati megfe-
leléseket kutatja az igemódrendszer, mégpedig a felszólító és feltételes mon-
datok szempontjából. A magyarban pl. a felszólító mód nem csupán felszólí-
tást, óhajtást, kérést, hanem konjunktívuszi funkciót is betölt.
Nyelvtanításhoz/nyelvtanuláshoz köthető vizsgálat Panka Erzsébet mun-
kája
(Objektin sijanvaihtelun oppiminen ja opettaminen),
aki 2004-ben el-
hangzott előadása – a
tárgy
különböző eseteinek finn nyelvkönyvekben tör-
ténő bemutatása után – az
objekti
tanításának nehézségeit vizsgálja. A kvan-
titatív jellemzők, határozottság, referencia, oszthatóság, tagadás, kongruen-
cia, aspektus mind-mind olyan tényezők, melyek meghatározzák a
tárgy
használatát, s egyben megnehezítik a nyelvtanulók dolgát. Azt, hogy a tárgy
milyen esetben áll, nagyban meghatározza annak kontextusfüggősége. Panka
szerint az
objekti
különböző, bonyolult szövegekben történő tanítása főleg a
már haladó szinten álló nyelvtanulóknak válhat nagy segítségére.
A tárgy szerepét elemzi Susanna Virtanen is, aki a keleti manysi főnevek
direct object
ként történő jelölésére használatos morfológiai elemeket, s azok
kontextuális funkcióját vizsgálja
(Contextual function of noun marking in the
direct object-marking system of Eastern Mansi).