Basic HTML Version
Z
AICZ
G
ÁBOR
300
roštova
E.,
roštuva
M. ’рождество’ < or. (391; Paasonen 1898–1899), vö.
or.
рождество
’id.’. – Versinyin az ugyancsak orosz eredetű cser.
rošto
’id.’ szót is megemlíti.
rovnac
M. # ’отвес’ ? < or. (390), vö. or.
ровно
’id.’, l. még:
rona
M.
’уровень’ (391
ронаптомс
a.). – A
-c
mdM PxSg3 lehet.
roź
E., M. ’рожь’ ? < or.
рожь
’id.’ (391; Paasonen 1901). – A mordvin szó
egyesek szerint finn-permi kori örökség, mások szerint balti, ill. iráni
jövevényelem (vö. FTM 79).
rućaga
M. ’кол; жердь’ < or.
рычаг
’id.’ (392; Paasonen 3: 1920; SRG 6: 68
is)
rukava
M. ’дымоотвод; намётка <рыболовная снасть>’ < or. nyj.
рукав
’id.’ (391; SRG 6: 62)
runduk
E. # ’сруб колодца’ < or. (392)
рундук
’id.’. – A helyi orosz
nyelvjárásokban e szónak ötféle jelentése van (SRG 6: 63).
ruz
E., M. ’русский’ < or. R.
русь
’русские’ (391)
ŕäps
M.,
ŕeps
E. ’репа’ < or.
репс
’id.’ (389). – Jelentéstani szempontból vö.
francia
navet
’répa’ :
navette
’repce’
(FTM 78). Paasonen (3: 1915)
tévesen az or.
репа
’id.’ szóból eredezteti.
ŕeďams
E. ’увидеть; обнаружить’ < or.
рядить
’id.’, nyj. (Dalj)
’управлять’ (388)
ŕemeźej
E. # ’иволга’ < or.
ремез
’id.’ [tkp. ’függőcinege’]. – A
-źej
végződésre a madártani szókészletből vö.
panaźej
M. ’сарыч’,
suvoźej
E.
’глухарь’ (389).
[
ŕeńendams,
vö. MRV 577,]
ŕińendams
M. ’стремиться’ < or. (390)
ринуться
’id.’ (vö. SRG 6: 51 is)
ŕetuga
E. # ’редька’ [!], (EMV 549) ’брюква’ < or.
редька
’id.’. – Az or.
nyj. (Dalj)
ретюха
’брюква’ változat a mordvinból való (389).
ŕezanćat
E. # ’блины’ < or.
резанцы
[jel. n.] (388). – A mdE
-t
többesjel.
ŕitńik
M. # ’колдун, чародей, волшебник’ ? < or., vö. or. nyj.
ретовать,
рятовать
’спасать, избавлять от опасности’ (390)
ŕižanka
E. # ’волнушка’ < or. nyj.
рыжанка
[jel. n.] (389)
saban
E., M. ’соха, плуг’ ? < or.
сабан
’id.’ (< tatár, 392). – Versinyin
szerint valószínűbb, hogy a szó közvetlenül a tatárból került a mordvinba.
Paasonen (1928; vö. FTM 81) mind az orosz, mind a török eredeztetést
elfogadja.
sad
E. ’сад’ < or.
сад
’id.’ (393)