Basic HTML Version
A
MORDVIN NYELV OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAI
II.
299
jelentése volna. Megjegyzendő, hogy a
prosťams
’простить, извинить’
E., M. ige (vö. Paasonen 1793; ERV 520; MRV 537) biztos átvétele a
fenti or.
простить
szónak.
psťića
E. # ’спичка, спица [!]’ < or.
спичка, спица
’id.’ (380; Paasonen
1825; SRG 6: 117 is)
puχľańa
E. ’пушистый, лёгкий’ < or.
пухлый
’id.’. – A mdE
-ńa
képző
(384).
pujmo
E. # ’букет’ < or., vö. or. nyj. (Dalj)
паймо
’связка ниток’ (381; vö.
SRG 5: 104)
pupoľ
E. #,
puporka
M. # ’прыщ’ < or. nyj.
пупырь
’id.’ (382). – A mdM
-ka
kicsinyítő képző.
purdoša
M. ’приданое’ ? < or. (383) nyj. *
пурдоша
’id.’
purka
E. ’корочка <на голове>’ < or. nyj. (Dalj)
пархъ
’шелуди’ (383)
pu
Ŕ
kä
M. ’морковь’ < or. (383) nyj. (Dalj)
пряга
’id.’ (FTM 76). –
Versinyin – Paasonent (1855) követve – tévesen az or. nyj.
буркан
-ból
’id.’ eredezteti.
pušams
E. ’опушить’ < or. or.
опушить
’id.’ (385). – Szerintem nagyon is
lehetséges, hogy az erza szó az or. (OMSz. 1349)
пушить
’pelyhez’
átvétele (ugyanígy: Paasonen 1856).
rast
M. ’период увеличения надоя < or.
рост
’id.’ (388)
rataž
E. # ’бездельник’ < or. nyj. (Dalj)
ратахъ
’шумный, сварливый
человекъ’ (388)
raźe, raźi
’разве; если’ < or. nyj.
рази
’разве’ (387)
rəkava
M. ’фартук’,
rukava
E.
’кофта’ < or. nyj.
рукава
[jel. n.] (390) vagy
or.
рукав
’id.’
(Paasonen 1906)
roďi
M. ’вроде’ < or.
вроде
’ua.’ (473)
roga: ~ pešťe
E. # ’чилим, водяной орех’ < or. nyj.
рогули
’id.’ (390; ld.
/OMSz. 1440/ or.
рогульник
’sulyom’); vö.
pesťe
E.
’орех’. – Jelentése:
’sulyomdió’.
rogaľka
E. # ’крюк-вешалка’,
roguľka
E. # ’ухват’ < or.
рогулька
’id.’ [!]
(390). – A helyi orosz nyelvjárásokban a szónak hatféle jelentése van
(SRG 6: 54).
rona
M.
’уровень’ < or. (391
ронаптомс
a.) nyj. *
рона
’id.’
rosana
M. ’рослый’ < or.
рослый
’id.’. – A mdM
-ana
képző (391).
rospuχ
E. ’губка’ < or. nyj. (Dalj)
распуха
[’распухание’] <
распухать
’id.’ (391)