Basic HTML Version
T
ÓTH
A
NIKÓ
N
IKOLETT
286
esetében is használatos. Nem lehet meghatározni azt sem, melyik a hivatalos
égtájnév és melyek csupán szinonimák, nyelvjárási variánsok, s melyeknek
lehet stilisztikai többletjelentése (mivel a szóbeli gyűjtések során kiderült,
hogy ebben még az anyanyelvi beszélők sem jutnak konszenzusra).
A kutatásom során a következő forrásokat használtam fel: A karjalai szó-
tárak közül a legtöbb adattal a már említett KKS szolgált. Ez azért is különö-
sen értékes, mivel a szóanyag a karjalai nyelv összes nyelvjárását érinti. Ezen
kívül felhasználtam Makarov 1990-es nagyszótárát, amely az aunuszi, ill.
Punzsina 1994-es szótárát, amely a tveri dialektus szókincsét öleli fel. Ezt
egészíti ki az ALFE égtájnevekkel foglalkozó kilenc fejezete, amely – más
balti finn nyelvek mellett – részletesen foglalkozik a karjalai nyelvjárások
égtájmegnevezéseivel is. Végezetül adataim feldolgozásában anyanyelvi be-
szélők szóbeli közléseit is felhasználtam.
2. Az égtájak megnevezése a karjalaiban
2.1. Égtájak szerint:
É
SZAK
:
pohjańi, pohjane, pohjatuuli, päivätön pohjaine, pimieranda, puo-
liüöranda, puoliöine, keškiüöranda, viluranda, vilpuaľ, severi.
É
SZAKKELET
:
siverikkö, otuš, koiľine, kesäpäivännousu.
K
ELET
:
itä, koilińi, päivännoožuranda, nowžuranda, muatuuli, päivän-
nouzučura, päivännouzučuppu.
D
ÉLKELET
:
murkinapäivä, murkinapäiväine, puolimurkina, merińi, piťin-
ďärvińi, mezen
)
u,
kaltaine.
D
ÉL
:
etelä, šuvi, puoľipäiväranda, keškipäiväranda, puoľipäivü, murkina-
päivä, puolimurkina, ľämbümäranda, ľämmisranda, ľämminpuaľ, läm-
minrandu, ľämminmua, jug.
D
ÉLNYUGAT
:
lounaštuuli, murkinapäivätuuli, otuštuuli, louna(s), lounai-
ne, lounatpäivä, lownai, lownaranda, linnunnenä.
N
YUGAT
:
luuveh, luueh, luu(v)eh, luodeh, keškiranda, päivänlasku, päi-
vänkeltos, päivänlaskupuoľi, merińi, z
¯
apad, manner(tuuli).
É
SZAKNYUGAT
:
podsevernoi, kešäpäivänlaškutuuli, luodeh, luuveh, luvveh,
päivänlasku, päivänlaskupuoli, päivänlaskučura, pohja(n)luuveh, suvi-
luvveh.
2.2. Nyelvjárások szerint
a) viena karjala:
É
pohjoine, puoli/öine |
K
kuoiľini |
D –
|
NY
luotehini,
luuveh, luote, luoteh |
ÉK
otuš, kesä/päivän/nousu, koilińi |
DK –
|
ÉNY
luotehińi tuuli |
DNY
lounaš/tuuli, otuš/tuuli, murkina/päivä/tuuľi;