Page 287 - FUD20

Basic HTML Version

A
Z ÉGTÁJNEVEK VIZSGÁLATA A KARJALAI NYELVJÁRÁSOKBAN
287
b) déli karjala:
É
pohjońi, pohjańe, pohjaine, päivätöin pohjaine |
ÉK
koiľ-
ľine, koiľľińi, koiľine, koilińi |
K
koiľine, kuoiľini |
DK
piťin/ďärvińi |
D
šue, šui, šuji, suvi, murkina/päivä |
DNY
linnun/nenä, lounas, lounat/päi-
vä, lounaš/tuuli |
NY
luvveh, luotehini, luodeh |
ÉNY
luuveh, luueh, luv-
veh, luodane/tuuli;
c) aunuszi karjala:
É
pohjaine, pohjane, pohďaine, pohjańe, päivätöin poh-
jaine |
ÉK
siverikkö, kesä/päivän/nousu, koiľľińe, koiľľine |
K
koiľine, koiľ-
ľine, mua/tuuli, päivän/nouzu, päivän/nouzu/čuppu, päivän/nouzu/čura,
päivän/nouzu/puoľi, vostok |
DK
mezen
)
u, kaltaine |
D
jug, lämmin/randu,
murkina/päivä, puoli/murkina |
DNY
lounaine, lounas, lounat/päivä |
NY
luodeh, luvveh, manner(tuuli), päivän/keltos, päivän/lasku, z
¯
apad |
ÉNY
pod/severnoi;
d) tihvinä–valdai karjalai
: É
vilu/randa, pimie/randa |
ÉK – | K
päivän/
noožu/randa |
DK – | D
ľämbümä/randa, puoľi/päivä/randa |
DNY – | NY
päiväzen/lašku/randa |
ÉNY –;
e) tveri karjala:
É
pohjatuuli, vil/puaľ, severi, puoli/üö/randa, vilu/randa |
ÉK – | K
päiväzen/nowžu/randa, päiväźen/noužo/randa |
DK – | D
murki-
na/päivä, ľämmin/puaľ, puoľi/päivä/randa, keški/päivä/randa, ľämbü-
mä/randa, ľämmiś/randa |
DNY
louna |
NY
lašku/puoľ, päivä-
zen/lašku/randa, keški/randa, päiväźen/lašku, päiväźen/lašku |
ÉNY –.
3. Az elsődleges égtájak etimológiai-szemantikai vizsgálata
Észak.
A deiktikus irányok, illetve a fent–lent, elöl–hátul, jobbra–balra
stb. rendszerek gyakran képezik az égtájnevek alapját.
3
Erre példa a területi-
leg északabban fekvő karjalai nyelvjárások (viena és déli karjala)
ÉSZAK
megnevezése:
pohjańi, pohjane
<
pohja
’alj, fenék’ (Mägiste 2269–2271;
SKES 3:588; SSA 383); összetételben (
pohja/tuul
’északi szél’) és jelzős
szerkezetben (
päivätöin pohjaine
’naptalan észak’) is.
Az égtájak megnevezése során az egyik fő motiváció a Nap mozgása. Eh-
hez szorosan kapcsolódó természeti jelenség a fény (azaz itt a fénytelenség)
leírása, vö. a délebben fekvő nyelvjárásokban használatos
pimie/randa
’sötét
+ part’ megnevezést.
A napszakok és az égtájak neveinek egybeesése több nyelvben is megfi-
gyelhető, az észak ebben az idő–tér összevetésben az éjféllel, éjszakával
korrelál:
puoli/öine
’fél + éjszaka’ > ’éjfél’ > ’észak’,
puoli/üö//randa
’éjféli
part’,
keški/üö//randa
’éjféli part’ (
keški/üö
’közép + éjszaka’ > ’éjfél’).
3
A germán nyelvekben ennek a nyoma pl. az ang.
north
’észak’; no.
nord
< ósk.
norðr
<
ieur. *
n•to-
~
n•tro-
’balra/alatt’
=
kelethez képest balra-lent’ (Kluge 1967: 591).