Basic HTML Version
S
IPOS
M
ÁRIA
256
A táblázathoz: 1. sor: a muzsiból erre nincs adat; 3–4. sor: a szövegek, ill.
a kötet bevezetőjének tanúsága szerint ezek a jelenségek/változások részben
megtalálhatók a kunovati adatözlő szövegeiben; 6. sor: a tegiben a
j
és
w
képviselet egyaránt előfordul; 10. sor: a tegiben mindkét névutó előfordul,
igaz, olyan szövegben, amelyről az adatközlő maga is mondta, hogy északibb
vidékről származik.
a) A táblázat tanúsága szerint a szinjai nyelvjárás is felmutat három olyan
vonást, amely a tőle délre található változatoktól elkülöníti, bár a három kö-
zül az elsőt bizonytalannak tekintjük. Olyan sajátság tehát egyelőre nem
akadt, amely kizárólag a szinjaira lenne jellemző. Ennek egyik oka az, hogy
a Szinja mellett élő lakosság kapcsolatai rendszeresek az Ob mentén élő
szomszédos hanti nyelvű csoportokkal.
11
b) A tegi nyelvjárást az újabban felvett vonások is inkább a torkolati kazi-
mihoz tartozónak mutatják. A szinjai-muzsi sajátságok inkább a kunovati
változatok környékén kezdődnek, amint Schmidt – Pjatnyikova 2006 beveze-
tőjéből is kiderül (11). A 6. oszlopban tárgyalt sajátság ellenőrizendő, mert
az adatközlő elmondása szerint északról származó énekes mesét mondott, tö-
kéletesen tudatában volt, hogy másik nyelvjárási változatról van szó, oly-
annyira, hogy még a szókészleti eltérésekre is felhívta a figyelmet, tehát más
jellemzők is keveredhettek (Schmidt – Pjatnyikova 2006: 82).
c) Ami a nyelvjárási folytonosságot illeti, a rendelkezésre álló adatok sze-
rint a sajátságok nem fokozatosan változnak. A változatok áttekintésének iz-
galmas pontja a Kunovat folyó, ahol nem vegyes, hanem az északias és a dé-
lies közötti átmenetet képező jelenségek (vö. Chambers – Trudgill 2005:
110; mixed and fudged lects) tapasztalhatók, például a 3. és a 4. oszlopban
ábrázolt vonások esetében. Ezért e cellák árnyékolása is az átmenetiséget
mutatja az északias világosabb és a délies sötétebb árnyalatok között.
Összegzés
A fentiekben a Kazim torkolatiaktól a Szinja-torkolat környéki muzsi
nyelvjárásig tekintettem át az arra alkalmas források alapján azokat a vonáso-
kat, amelyek az adott szakaszon különböznek. Természetesen minden megál-
lapítás érvényét korlátozza, hogy csekély számú adatközlő produkciója, illet-
ve nem tekintélyes szövegmennyiségek feldolgozásának eredménye.
11
„A szinjai hantik gazdálkodását a halászat és a réntartás ciklikussága határozza meg. A
lakosság túlnyomó része a jégzajlás után, nyár elején leköltözik az obi halásztelepekre,
ahol nyár végéig, ősz elejéig halászik. Ezután visszaköltöznek a Szinja mentén talál–
ható falvakba, ahol ősszel gyűjtögetéssel, szénakaszálással, vadászattal készülnek a
télre.” (Ruttkay-Miklián 2012: 16).