Basic HTML Version
N
YELVJÁRÁSI KONTINUUM VAGY NYELVJÁRÁSCSOPORTOK
?
257
A vizsgált vonások általában nem váltanak ki nagy figyelmet, mert a mor-
fológiát és a szintaxist nem érintik, de a különböző nyelvi vonások eloszlásá-
ról és terjedéséről sokat elárulhatnak, vagyis dialektológiai szempontból van
jelentőségük.
Nagy eltérés mutatkozott a Kazim és a Szinja folyó között: míg a Kazim
felsőbb szakaszainak alnyelvjárásai nagyban különböztek még a torkolatiak-
tól (és részben egymástól) is, ez a Szinja mentén nem tapasztalható. Magya-
rázatul földrajzi tényezők (pl. a folyók eltérő hossza) és az adott változatot
beszélő emberek életmódja, gazdálkodási szokásai szolgálnak – vagyis az,
hogy mennyi lehetőség van rendszeres érintkezésre. A tegi nyelvjárás több
nyelvi jellemző áttekintése után sem átmenetinek tűnik a kazimi és a suris-
kári nyelvjárások között. Sokkal inkább érdemes lenne e tekintetben a Kuno-
vat folyó menti, átmeneti vonásokat felmutató változatokat megvizsgálni –
ezek korábban nem voltak ismertek az osztjakológiában.
12
Természetesen ah-
hoz jóval több település hagyományos nyelvjárását kellene feldolgozni arra
alkalmas szövegek vagy nyelvleírások alapján, hogy pontosabb képet kap-
hassunk, és az átmenetek is adatolhatók legyenek. Szerencsés esetben a táb-
lázat további sorokkal (gyűjtőpontokkal) bővülhet, ami azért fontos, mert na-
gyobb kontextusba kerülve átértékelődhetnek a korábbi megállapítások is –
erre a tegi a legjobb példa: ha csak a két környező változattal hasonlítjuk
össze, egészen más eredményre jutunk.
Amint pedig arra a kunovati példa figyelmeztet: a későbbiekben felbukka-
nó különféle mintázatokat ábrázolni képes megoldást is meg kell találni.
Irodalom
Chambers, J. K. – Trudgill, P. 2005: Dialectology. Cambridge University
Press, Cambridge.
Honti László 1984: Chrestomathia Ostiacica. Tankönyvkiadó, Budapest.
Honti László 1988: Die obugrischen Sprachen – Die ostjakische Sprache. In:
Denis Sinor (ed.), The Uralic languages. E. J. Brill, Leiden – New York –
Kobenhavn – Köln. 172–196.
12
„Kunovat folyó, az 1994. évi néprajzi és folklór felmérés pótgyűjtései, különösen a te-
lepüléstörténet, archaikus világnézet témakörben. Nyelvészeti tanulmányként elké-
szült a kunovati tájszólás eddigi első részletes leírása, s egyetemi oktatását célzó
videokurzusának felvétele” (Schmidt 2005b: 99).