Basic HTML Version
N
YELVJÁRÁSI KONTINUUM VAGY NYELVJÁRÁSCSOPORTOK
?
253
járásokat összefoglalólag berjozovinak nevezik-e (pl. Honti 1988: 173), vagy
kettéosztják berjozovira és suriskárira (Schmidt – Pjatnyikova 2006: 9). Fon-
tos kiemelni azt az egyébként ismert tényt, hogy a különbségek általában ki-
csinyek, ritkán változtatnak lényegesen az ide tartozó változatok hangzásán,
morfológiai arculatán vagy szintaktikai jellemzőin.
Noha a látszat a rengeteg gyűjtőpont és gyűjtési alkalom miatt félrevezető
lehet, az osztjakológiai gyűjtések általában nem nyelvjárástani céllal és mód-
szerességgel történtek, sokkal inkább nyelvtörténeti érdeklődésből, valamint
folklórral, néprajzzal összefüggésben. A nem változók szisztematikus vizsgá-
lata vezette a gyűjtéseket, ha később az egyes nyelvjárások teljességre
törekvő leírásai ellensúlyozzák is valamelyest ezt a hiányt. Nem jellemzőek a
nyelvjárási eltérések ábrázolását célzó, ún. display-feldolgozások sem.
Jelen írásban a nagy változások korát megelőző, és lényegileg azonos el-
vek szerint leírt, latin betűs átírásban közölt gyűjtések jellemzőit tekintem át
a Kazim torkolati nyelvjárásoktól a muzsiig.
A nyelvjárási jellemzők tárgyalása a bekezdés végén felsorolt szövegek
alapján történik. A szövegek mennyisége a vanzevati és a kunovati nyelvjá-
rás esetében elmarad a kívánatostól, de mind olyan kötetből származik, ame-
lyet vagy Schmidt Éva (is) szerkesztett, vagy az ő szöveglejegyzési és -
kiadási elvei szerint jelentettek meg, és minden valószínűség szerint az adat-
közlők produkciója is a hagyományos nyelvállapotról ad tájékoztatást.
4
A
muzsi esetében nem a szövegekből, hanem sokkal inkább a chrestomathiában
szereplő nyelvleírásból lehet kiindulni. A gyűjtés ideje mintegy 40 évvel ko-
rábbi a többi szövegénél, mindössze azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy a
muzsi adatközlő kora szerint valószínűleg ma is az ideális informánsok közé
tartozna.
5
A suriskári azért maradt ki végül, mert az elérhető szövegek
mennyisége minimális volt. Vanzevati: Jevdokija Jegorovna Moldanova (in:
Szlepenkova 2003); kunovati: Marija Andrejevna Muratova (in: Schmidt –
Pjatnyikova 2006); szinjai: Szofia Onyina (in: Onyina 2009); muzsi (in:
Rédei Károly 1965).
4
„Hasonlóképpen nehéz olyan emberre találni, aki viszonylag tiszta osztjáksággal gon-
dolkodik és fejezi ki magát. Ilyen csak a legidősebbek között akad. Minden új helyen
ki szoktam keresni egy olyan mintaszemélyt, akitől igyekszem minél több kötetlen be-
szélgetést felvenni nem az információtartalom, hanem a tiszta nyelvállapot kedvéért.”
(Schmidt 2005a: 93)
5
„The grammatical outline – except the formation of nouns and verbs – is based on my
own notes made in Leningrad is October 1957. My informant was a nineteen year old
college student, Kim Kostin, speaking the Muzhi dialect (Rédei 1965: preface)” – ezek
szerint Kim Kosztyin 1938-ban születhetett.