Basic HTML Version
S
IPOS
M
ÁRIA
254
Mivel a korábbiakban tisztázódott a felső- és közép-kazimi változatok vi-
szonya a környező változatokhoz, csak a Kazim-torkolati falvak fognak sze-
repelni az összegző táblázatokban. Az összehasonlított nyelvváltozatok elhe-
lyezkedését egy vázlatos térkép mutatja be (dőlt betűvel az ezúttal nem tár-
gyalt gyűjtőpontok jelennek meg):
Suriskari
Muzsi
Szinja
Kusevat
Lophari
Kunovat
Tegi
Usztrjom
Pugori
Vanzevat
k-Kaz f-Kaz
Polnovat
Tugijani
Peregrjobnoje
Serkali
Az egyes sorokban tárgyalt sajátságok
A fonémarendszer különbségei
0. a kakuminális
ƒ
és
°
megléte (+/-)
6
Szilárd
7
mássalhangzó-kapcsolatok egyszerűsödése
1. a
t
kiesése likvida / tremuláns után
6
E hangok fonéma mivoltáról nehéz biztosat mondani. Rédei muzsi leírásában nem sze-
repelnek, de elfogadja, hogy a szinjaiban vannak ilyen hangok (Rédei 1965: 24). Onyi-
na kétségesnek mondja e két hang meglétét, bár jóval későbbi nyelvállapotról van szó.
Ruttkay-Miklián Eszter szóbeli közlése szerint egyes, különösen idősebb férfi szinjai
beszélők produkciója a hangok fonéma mivoltát támasztja alá. Amennyiben vannak
ilyen fonémák, a szinjainak eggyel több olyan vonásáról tudunk, amely más változa-
tokra nem jellemző.
7
A „ s z i l á r d ”
(Rédei 1965: 29
stable
) mássalhangzó-kapcsolat elnevezés hagyomá-
nyos az osztjakológiában. Jelentésével ellentétben azonban nem változatlan hangkap-
csolatra utal, mindössze arra, hogy ez a CC a szó tövéhez tartozik, szemben az „ a l -
kalmi mássalhangzó-kapcsolattal” (
occasional;
Rédei 1965: 31), amely toldalékolás során
áll elő.