Basic HTML Version
D
ENNICA
P
ENEVA
224
A magyarral ellentétben, ahol a tiszta alaki egyeztetéses változat a legöko-
nomikusabb, s a mai köznyelvben a leggyakoribb, a bolgár, finn, észt és lapp
nyelvben az állítmány egyeztetése halmozott jelzőjű alanyokkal csak értelmi
lehet, azaz az állítmány többes számba kerül, hiszen itt két külön alanyról
van szó.
4. Összefoglalás
Végezetül a következőkben összefoglalom tanulmányom tanulságait,
korábbi kutatásaim eredményeit is figyelembe véve (vö. Peneva 2005, 2006,
2007, 2008, 2010, 2012).
4.1.
Legelső tanulmányaimban a jelzős szerkezetekkel foglalkoztam. Ta-
nulságosnak ígérkezett az
attributív szerkezetek
(jelző
jelzett szó)
egyeztetési gyakorlata. A jelző és a jelzett szó egyeztetése nagyon sok nyelv-
ben megtalálható; általánosan megvan az indoeurópai nyelvekben (legismer-
tebbek az ógörög, a klasszikus latin és az orosz), de másodlagos fejlemény-
ként fellelhető a nyugati finnugor nyelvcsoportban, sőt a magyarban is.
A finnugor nyelvekben a jelző általában megelőzi a jelzett szót. A jelző-
fajták különféleképpen viselkednek. E tekintetben érdekes a minőség- és
mennyiségjelző inkongruenciája, ill. kongruenciája, ahogyan a melléknévi jelző
viszonyul a ragozott főnévi alaptaghoz
(szép lányoknak –
fi.
Kauniille tytöil
-
le)
. Speciális csoportot alkotnak a névmási, kijelölő jelzős szerkezetek
(ez a
ház – ebben a házban,
lp.
Dát dállu – dás dálus)
. Külön altípusba sorolhatók
a névmási és mennyiségjelző kombinációi
(ez a két ház,
fi.
Nämä kaksi ta
-
loa)
. Külön típusba sorolhatók a birtokos jelzői szerkezetek
(a lány lakása –
az én lakásom,
fi.
Tytön asunto, minun asuntoni ~ mun asunto)
, valamint az
értelmező
(azt a lányt, a legszebbet,
fi.
Tuon tytön kauneimman)
. Ez utóbbi
utólagos korrekcióként főnévként viselkedik. A bolgárban a nyelvtani nem is
szerepet játszik az egyeztetésben.
4.1.1. A minőség- és számjelzős szerkezetek
a vizsgált rokon nyelvekben
is nagy különbségeket mutatnak. Ragozatlan melléknevek vannak mindenütt:
a magyarban általános, a finnben és észtben ritka, a lapp viszont „középutat”
jelent a magyar és a balti finn között, itt ugyanis a legtöbb melléknév válto-
zatlan alakban szerepel a jelzős szerkezetben. A bolgár nyelvben a mellékne-
vek igazodnak a főnév neméhez és számához.
– A mutató névmási vagy kijelölő jelző – a lappban a kérdő/vonatkozó
névmási jelző is – teljes (magyar, balti finn) vagy félkongruenciában (lapp)
van alaptagjával. A bolgárban a mutató névmás úgy viselkedik, mint egy ti-
pikus melléknév.