Basic HTML Version
E
GYEZTETÉSI TÍPUSOK
225
– A számnévi jelző mutatja talán a legnagyobb változatosságot a vizsgált
nyelvekben: a magyarban ragozatlan, a finnben és az észtben a nominativus
és accusativus egybeesik, a partitivus és a genitivus viszont különbözik a má-
sik két grammatikai esettől. A lapp gyakorlat hasonlít a (balti) finnre; a lapp-
ban azonban nincs partitivus, de a számnévi jelzős szerkezetben használatos
genitivus nagyon emlékeztet a finnségi partitivus használatára. Véleményem
szerint e tekintetben areális jelenségről van szó. (Megjegyzem a számnevek-
kel az oroszban is genitivus partitivus használatos.) Ezt erősíti meg a kérdő
névmási jelzőnek és alaptagjának viszonya is.
– A legrégebbi – és minden rokon nyelvben fellelhető – típus a jelöletlen
jelző; ez ui. mindenütt megvan. A névmási – mutató, kérdő/vonatkozó és
személyes névmási jelző kongruenciája – a különbségek ellenére is – arra
vall, hogy ez a fajta inkongruencia ugyancsak ősi eredetű.
4.1.2.
A
birtokos jelzős szerkezetek
(birtokos
birtok) történetére a
vizsgált nyelvekben. A következő következtetés vonható le:
– A magyarhoz hasonló jelölt birtokos szerkezetnek
(a tanár könyve)
, ha
esetleg lett volna is ilyen a korai közfinnben, ma már nincs nyoma az utód-
nyelvekben: pl. fi.
Opettajan kirja,
é.
Õpetaja raamat,
lp.
Oahpaheaddji
girji
. A mordvinban még ma is általános a személyraggal jelölt birtokos, bár
a birtokon jelentkező birtokos személyragok mellett az abszolút ragozás ha-
tározott formái is egyre gyakoribbak.
A névmási birtokos szerkezetekben a személyragok (m.
könyvem,
fi.
Kir
-
jani
)
használata a vizsgált finnugor nyelvekben fokozatosan háttérbe szorul:
olyannyira, hogy az észtben teljesen eltűntek a birtokos személyragok
(minu
raamat)
, a birtokos személyjelek használata a finn köznyelvben
(mun kirja),
de főként a lappban
(mu girji)
is háttérbe szorult. A jelenség okának az előző
bekezdésben tárgyalt szerkezetek analógiáját gyaníthatjuk. A birtokos sze-
mélyragok használata ma még gyakrabban megvan az esetragos formákban
(fi.
Kirjassani
’könyvemben’,
lp.
Goađistan
’sátramban, sátramból’). A bol-
gár nyelvben – a legtöbb indoeurópai nyelvhez hasonlóan – nincs birtokos
személyragozás; a főnevek nem kaphatnak birtokos személyragot, így csak a
birtokos névmás jelzi a birtokos személyét. Megkülönböztetünk teljes és rö-
vid alakot. A birtokos névmás teljes alakja hasonlít a melléknevekre, tehát a
neme és száma igazodik a főnévhez. A birtokos névmás rövid alakjai jellem-
zőek az élő beszédre, így gyakrabban használatosak, mint a teljes alakok,
amelyek hangsúlyosok.
– Valójában nem jelzős szerkezetek, de – minthogy itt is a birtokos és a
birtok viszonyának kifejezéseiről van szó – ide kívánkozik a
habeo-
szerkezet
(a lánynak van lakása, nincs pénzem,
fi.
Tytöllä on asunto, minulla ei ole ra
-