Page 197 - FUD20

Basic HTML Version

A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
197
A
-v
tehát e szóban a rokon nyelvek tanúsága alapján képző. Ezt a nyelv-
járási alakok is alátámasztják, vö.
iľej, iľij, iľi, iľu,
M
iľi, iľu
(MdWb 454).
7)
куцюв
’ложка’ (ERV 320); ’ложка / Löffel, Esslöffel’ (MdWb 918).
Moksa megfelelője:
куцю
(MRV 308).
Talán finnugor eredetű szó. Az UEW (164) a moksa
koću
szót (mai iro-
dalmi alak:
куцю,
MRV 304) kérdőjellel veti egybe az osztj.
koťa
{
k
Ï
, koť
Ï
’Trinkgefäß aus Birkenrinde’ szavakkal. Paasonen (MdWb 918) törökségi-
nek tartja, vö. tat.
kaš
ê
k,
csuv.
kaž
ê
k,
alt.
kaž
ä
k (kožik)
(adatai szerint a moksa
szónak van
kucuk
változata is).
Amennyiben az UEW álláspontját fogadjuk el, úgy a
-v
képzőnek tekint-
hető. Ha törökségi eredetűnek tartjuk, abban az esetben talán
k > γ > v
hang-
változással kell számolnunk.
8)
кснав
’borsó (Pisum)’ (EMSz 183); ’горох’ (ERV 306); ’горох / Erbse’
(MdWb 905); ’herne’ (ESS 78). Moksa megfelelője:
снав
(MRV 644),
ksnav
(MdWb 905).
Talán finn-permi eredetű szó. A KESK (33) a zj.
анькытш
’borsó’
összetett szó (vö.
ань
’nő, női-’) második elemét és a vj.
кöжы
’ua.’ lexémát
kérdőjellel kapcsolja a mordvin szóhoz. A szótár egy
*k
ž
!
alakot következ-
tet ki. Az ESE (43) a szócsaládot finnugor eredetűnek tartja, a fent említett
permi szavak mellett ugyanis a vog.
анькас
és osztj.
анькеш
szavakkal is
egybeveti (a KESK szerint ezek zürjén kölcsönzések). Az EtV (81) ugyan-
csak finnugor szónak minősíti, de csak a zj.
кытш
és a vj.
коты
szót hozza
példának (ennek alapján tehát finn-permi lenne a szó). Versinyin (174)
кс-
és
-нав
elemekre bontja a szót, ez teljességgel rossz elképzelés. Keresztes
véleménye szerint elképzelhető, hogy – a *
šikšna > kšna
’szíj’ analógiájára
(vö. Geschichte 68) itt egy *
siksna(v) > ksnav
hangfejlődéssel számolhatunk.
Amennyiben a szó tényleg kapcsolatba hozható a permi alakokkal, abban
az esetben a
-v
(és a
-n
?)
olyan képzőnek tekinthető, amelyik a mordvin
külön életében tapadt a szótőre.
B) Az adott szóban (a rokon nyelvi adatok alapján) a
-v
képzőbokor
része
9)
тевеляв
’лёгкие’ (ERV 651),
ťeviľav
’лёгкое / Lunge’ (MdWb 2401);
тевелявт
[Plur.] ’tüdő’ (EMSz 366); ’keuhkot’ (ESS 167). Moksa meg-
felelője:
тевлав
(MRV 712).