Page 196 - FUD20

Basic HTML Version

M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
196
3)
умбрав
’sóska, mezeisóska (Rumex acetosa)’ (EMSz 396); ’щавель’
(ERV 694); ’щавель / Ampfer, Sauerampfer (Rumex)’ (MdWb 2456); ’suo-
laheinä’ (ESS 178). Moksa megfelelője:
умбрав
(MRV 781).
Finn-permi eredetű szó, rekonstruált alakja:
*om(p)ra
’eine Art sauere
Wiesenpflanze’. E szónak az UEW (718) szerint a zürjénben van megfelelő-
je, vö.
omra
’eine röhrenstengelige Wiesenpflanze’,
umra
’eine große Kerbel-
art’. A finn-permibe az irániból kerülhetett (
*om(b)ra
). A md.
-v
tehát képző-
elem. (Vö. továbbá: ESE 107; EtV 195; ESM 461.)
4)
чичав
’bolha’
(EMSz 431); ’блоха’ (ERV 751); ’блоха / Floh’ (MdWb
258); ’kirppu’ (ESS 192). Moksa megfelelője:
шичав
(MRV 867).
Finnugor eredetű szó. A szó rokon nyelvi megfelelői: fi. nyj.
sonsar,
sonsari,
karj.
tšontšoi,
lűd
tšondžoi,
ve.
sonzaŕ,
cser.
šurš
ç
,
osztj.
ču
J
č,
vog.
šoš,
a finnugor alapalak
*ćonča ~ ćoča
’Floh’ (UEW 39, SSA 3: 199; a
mordvin hangfejlődésre vö. FP
penčä ~ pečä
’Kiefer’ > fi.
petäjä,
mdE
piče,
UEW 727). Ennek alapján a mordvin
-v
tehát egyértelműen névszóképző
(más rokon nyelvekben a
-r
képző tapadt a szótőre). Vö. továbbá: ESE 113;
Geschichte 158; EtV 213; ESM 494.
5)
шукшторов
’ribizli (Ribes)’ (EMSz 445); ’смородина’ (ERV 767);
’смородина / Johannisbeere’ (MdWb 2248); ’herukka, viinimarja’ (ESS 197).
Moksa megfelelője:
шукштору
(MRV 885).
Valószínűleg finn-volgai eredetű szó. Az UEW (615) kérdőjellel kapcsol-
ja a fi.
siestar
’schwarze Johannisbeere’, é.
sõster, sõstar
’Johannisbeere’
szavakhoz (vö. továbbá ink.
sēstara,
lűd
sestroi,
ve.
sestrikäińe,
SSA 3: 173).
Finn-volgai alapalakja: *
č
-t
r
.
Az ESE (116) és az EtV (219) a cser.
шоптыр
’шукшторов’ szót is ideveszi. Versinyin (497) felveti az orosz
жостер
’крушина’ szóval való rokonságot, ez nem állja meg a helyét.
Nyelvjárási változatai –
čukstorov, šukštoro
²
, šikštiro
²
, čukšturu
stb. –
közül a
šukštor
alak szintén valószínűsíti a
-v
képző meglétét (MdWb 2248).
6)
илев
’vessző, rőzse’ (EMSz 126); ’прут, хворостина’ (ERV 207);
’прут / Rute, Gerte’ (MdWb 454); ’vitsa’ (ESS 56). Moksa megfelelője:
или
(MRV 203).
Finn-permi eredetű szó. Az UEW (624) a FP *
el
’Ast, Zweig’ szóból
származtatja, vö. vj.
ul,
zj.
ul, uv
(hasonlóképpen: KESK 295; ESE 21; EtV 52).
Versinyin (85) a cser.
иле
- (
илепу
’fűz’), osztj.
wäl
’fűzesbokor; vessző’, nyeny.
w
x
l
’hajlékony (ág)’ szavakat is idekapcsolja. Keresztes (1986: 41) egy
ősmd.
*ēlä
alakot rekonstruál. Az ESE és az EtV egy ősi -
η
képzőt feltételez.