Basic HTML Version
M
ORFÉMA
-
ALTERNÁCIÓK A MOKSA
-
MORDVIN NÉVSZÓRAGOZÁSBAN
143
s – ś: piks
’kötél’
:
piks-
ä
ńť
ä
(пикс-онте), riś
’hiúz’ :
riś-
ä
ńť
ä
(рыс-енте)
z – ź: kuz
’lucfenyő’ :
kuz-
ä
ńť
ä
(куз-онте)
,
kalaź
’róka’ :
kelaź-
ä
ńť
ä
(келаз-енте)
c – ć: pu
R
c
’malac’ :
pu
R
c-
ä
ńť
ä
(пурхц-онте), grać
’varjú’ :
grać-
ä
ńť
ä
(грац-енте)
n – ń: san
’ér’ :
san-
ä
ńť
ä
(сан-онте), lomań
’ember’ :
lomań-
ä
ńť
ä
(ломан-енте)
l – ľ: kel
’sógornő’ :
kel-
ä
ńť
ä
(кел-онте), kaľ
’nyírfa’:
kaľ-
ä
ńť
ä
(кал-енте)
r – ŕ: ver
’vér’ :
ver-
ä
ńť
ä
(вер-онте)
,
maŕ
’alma’ :
maŕ-
ä
ńť
ä
(мар-енте)
Palatalizáltnak számítanak a moksában még a következő mássalhangzók is:
j:
škaj
’isten’ :
škaj-
ä
ńť
ä
(шкай-енте/шка-енте)
č:
vrač
’orvos’ :
vrač-
ä
ńť
ä
(врач-енте)
š:
meš
’méh’ :
meš-
ä
ńť
ä
(меш-енте)
ž:
šuž
’árpa’ :
šuž-
ä
ńť
ä
(шуж-енте)
Mindig kemények viszont a következők:
p – b: pop
’pópa’ :
pop-
ä
ńť
ä
(пoп-онте), klub
’klub’ :
klub-
ä
ńť
ä
(клуб-
онте)
k – g: vek
’évszázad’ :
vek-
ä
ńť
ä
(век-онте), flag
’zászló’ :
flag-
ä
ńť
ä
(флаг-онте)
f – v: kožf
’levegő’ :
kožf-
ä
ńť
ä
(кожф-онте), ťev
’munka’ :
ťev-
ä
ńť
ä
(тев-онте)
χ:
gŕeχ
’bűn’ :
gŕeχ-
ä
ńť
ä
(грех-онте)
f) Ugyanez a helyzet az utolsó szótagközi mássalhangzó kemény, ill. lágy
minősége tekintetében:
pang
ä
’gomba’ :
pang
ä
-ńť
ä
, pińg
ä
’idő’ :
pińg
ä
-ńť
ä
,
pek
ä
’has’ :
pek
ä
-ńť
ä
, piń
ä
’kutya’ :
piń
ä
-ńť
ä
.
A redukált hangnak a palatális,
ill. veláris voltát a cirill átírás a következőképpen jelöli:
панга : панго-нте,
пинге : пингo-нте, пеке : пеко-нте, пине : пине-нте.
(Vö. b-pont!)
g) A szóvégi mássalhangzó zöngés, ill. zöngétlen volta nem releváns. Az
előző pont példáiból ez nyilvánvaló, hiszen az előhangzó minőségét automati-
kusan a keménység, ill. a lágyság szabályozza:
p – b; t – d; k – g; s – z; f – v
+ -
ä
ńť
ä
(-онте),
pl.
saraz/-s
’tyúk’ :
saraz-
ä
ńť
ä
(сараз-онте);
ill.
ť – ď; ś –
ź; š – ž + -
ä
ńť
ä
(-енте),
pl.
kelaź/-ś
’róka’ :
kelaź-
ä
ńť
ä
(келаз-енте).
Ugyan-
így járnak el a szonoránsok után is:
l – ľ, r – ŕ, n – ń,
pl.
kal
’hal’ :
kal-
ä
ńť
ä
(кал-онте) – kaľ
’fűzfa’ :
kaľ-
ä
ńť
ä
(кал-енте).