Basic HTML Version
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ
142
pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-ńť
ä
, pe
’vég’ :
pe-ńť
ä
, ši
’nap’ :
ši-ńť
ä
).
A jöve-
vényszavakkal is ez a helyzet:
točka
’pont’ :
točka-ńť
ä
, uľćä
’utca’ :
uľćä-ńť
ä
,
kino
’mozi’ :
kino-ńť
ä
.
| Az irodalmi nyelvben is egyszerű a gyakorlat:
мода :
мода-нте, пакся : пакся-нте, пе : пе-нте, ши : ши-нте, точка : точка-
нте, ульця : ульця-нте, кино : кино-нте.
b) A szóvégi magánhangzó teljes vagy redukált volta a fonematikus átírás-
ban nem releváns:
moda
’föld’ :
moda-ńť
ä
,
pakśä
’szántóföld’ :
pakśä-ńť
ä
–
kiz
ä
’nyár, év’:
kiz
ä
-ńť
ä
, pand
ä
’hegy’ :
pand
ä
-ńť
ä
, śeľm
ä
’szem’ :
śeľm
ä
-ńť
ä
,
pič
ä
’fenyő’ :
pič
ä
-ńť
ä
, keńž
ä
’köröm’ :
keńž
ä
-ńť
ä
.
Ez a cirill betűs átírásban a
veláris hangrendű szavakban magánhangzó-váltakozás formájában jelentkezik:
киза : кизо-нте, панда : пандо-нте, сельме : сельмо-нте – пиче : пиче-
нте, кенже : кенже-нте.
c) A lappangó mássalhangzós tövekben az egyes 1. személyű személyrag –
a genitivusszal ellentétben – a nominativushoz, tehát a változatlan alapalakhoz
járul:
kelu
’nyírfa’ :
kelu-ńť
ä
, ińži
’vendég’:
ińži-ńť
ä
, vani
’pásztor’ :
vani-ńť
ä
.
Az irodalmi nyelvben:
келу : келу-нте, инжи : инжи-нте, ваны : ваны-нте.
d) Mássalhangzó után a rag
-
ä
ńť
ä
alakú:
nal
’nyíl’ :
nal-
ä
ńť
ä
, on
’álom’ :
on-
ä
ńť
ä
, sur
’ujj’ :
sur-
ä
ńť
ä
, veď
’víz’ :
veď-
ä
ńť
ä
, pej
’fog’ :
pej-
ä
ńť
ä
, jofks
’mese’ :
jofks-
ä
ńť
ä
, piks
’kötél’ :
piks-
ä
ńť
ä
. Ugyanez érvényes a jövevénysza-
vakban is:
angel
’angyal’ :
angel-
ä
ńť
ä
, bazar
’piac’ :
bazar-
ä
ńť
ä
, pop
’pap’ :
pop-
ä
ńť
ä
, vrač
’orvos’ :
vrač-
ä
ńť
ä
. A fonetikus átírásban a redukált előhangzó
színe a tővéghangzó minősége szerint ingadozik. Kemény mássalhangzó után
ç
, ill. lágy mássalhangzó után
-
ä
. |
A cirill betűs átírás ezt a különbséget foneti-
kus elvek alapján jelöli
(-онте, -енте)
, tehát
нал-онте, он-онте, сур-онте,
вед-енте, пей-енте, ёфкс-онте, ангел-онте, базар-онте, поп-онте,
врач-енте.
A szóvégi mássalhangzó-torlódás nem megkülönböztető jegy:
tol
’tűz’ :
tol-
ä
ńť
ä
, käľ
’nyelv’ :
käľ-
ä
ńť
ä
, karks
’öv’ :
karks-
ä
ńť
ä
, keńkš
’ajtó’ :
keńkš-
ä
ńť
ä
.
Irodalmi megfelelőik:
тол : тол-онте, кяль : кял-енте, каркс : каркс-
онте, кенкш : кенкш-енте.
e) A tő mássalhangzója releváns. A szóvégi mássalhangzó minősége sze-
rint vannak palatális, lágy vagy nem palatális, kemény tövű szavak:
j, ć, ď, ľ, ń,
ŕ, ś, ť, ź; č, š, ž – c, d, l, m, n, r, s, t, z; b, f, g, χ, k, p, v
Veláris és palatális párok:
t – ť: śvet
’világ’:
śvet-
ä
ńť
ä
(свет-онте), krovať
’ágy’:
krovať-
ä
ńť
ä
(кроват-енте)
d – ď: kud
’ház’ :
kud-
ä
ńť
ä
(куд-онте)
,
käď
’kéz’ :
käď-
ä
ńť
ä
(кяд-енте)