Kiss Antal szakmai önéletrajza

1941. március 23-án születtem Debrecenben.
1955–1959: Középiskolai tanulmányok a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnáziumban. Az országos középiskolai tanulmányi versenyen második helyezés magyar irodalomból Radnóti Miklósról írott dolgozattal. Érettségi 1959-ben kitűnő eredménnyel.
1959–1964: Felsőfokú tanulmányok a debreceni KLTE-n. Szakdolgozat: A figura etymologica a vogul népköltészetben. A Munkácsi — Kálmán-féle Vogul szótár anyaggyűjtési munkálataiban való részvétel. Kitüntetéses magyar–latin szakos diploma 1964-ben. Egyetemi nyelvtanár majd tanársegéd a Magyar Nyelvtudományi Tanszéken. 1963–1967 között finnugor szakos tanulmányok. Kitüntetéses finnugor szakos előadói diploma 1967-ben.
1964-ben részt vettem a Jyväskyläi Nyári Egyetemen.
1965/66. tanév: tíz hónapos ösztöndíj Finnországban. Tanulmányok a Helsinki Egyetemen. Többek között Virtaranta (finn nyelvjárások), Joki (uralisztika), Aalto (ótörök szövegolvasás) professzorok óráinak látogatása.
1968 és 1974: nyári orosz nyelvtanfolyamok Kijevben, egy hónapos tanulmányút Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Finnugor Osztályán.
1972: Bölcsészdoktori disszertáció: A határozós szerkezet a Példák Könyvében (summa cum laude; PhD-vá való átminősítése 1996-ban). 1972–től voltam tanársegéd, majd lettem adjunktus a Finnugor Nyelvtudományi Tanszéken.
1975–1981 és az 1984/85. tanév: magyar lektor voltam Finnországban a Jyväskyläi Egyetemen. A kötelező magyar nyelvtörténeti előadáson és a magyar nyelvórákon kívül tartottam nyelvészeti (A magyar irodalmi nyelv kialakulása; A tárgyas és a határozós szerkezet története; A magyar nyelvjárások; stb) és irodalmi (A magyar irodalom története a kezdetektől napjainkig; A 20. századi próza; stb) előadássorozatokat, vogul és votják órákat is.
1992–1998: másodállásban a Miskolci Egyetemen tanítottam finnugrisztikát és magyar nyelvtörténetet, 1998-tól pedig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem óraadója vagyok.

Tudományos munkásság:

1. Főleg a votják nyelv foglalkoztat:
A latívusz-féle ragtalan és ragos határozók a votjákban. MNyj. 25(1983):127–132.
A mŁnŁnŁ ’megy’, a pŁrŁnŁ ’bemegy’ és a lŁktŁnŁ ’jön’ igék a votják mondatban. In: Uralisztikai Tanulmányok (1) Budapest, 1983. 207–215.
Вопросы изучения системы обстоятельств в венгерском и удмуртском языках. NyK. 86(1984):366–370.
Реконструкция труда “Uralisches Etymologi-sches Wörterbuch” и удмуртские гласные первых слогов. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus XIX. Sectio Linguistica. Budapest, 1988. 181–185.
Személynevek udmurt publicisztikai, szépirodalmi és nyelvjárási szövegekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. Zalaegerszeg, 1989. 328–331. Ua. MNyTK. 183. sz.
Начало изучения удмуртского языка в Венгрии. CIFU 7. Tomus 3/C 282–287. Debrecen, 1990.
Budenz József és a votják nyelv. FUD 2(1991):97–100.
A személynévhasználat néhány kérdése votják népköltészeti szövegekben. FUD 3(1994):35–40.
Votjakin ja unkarin kielen yhteisestä sanastosta. CIFU 8. Pars. V. (Sessiones sectionum. Lexicologia et Onomastica) Red.: Heikki Leskinen, Sándor Maticsák, Tőnu Seilenthal. Moderatores. Jyväskylä, 1996. 76–79.
A votják névcsúfolók. In: Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére (A JATE Finnugor Tanszék különkiadványa) Szeged, 1996. 184–186.
Ismertetések: Csúcs Sándor, Die tatarischen Lehnwörter des Wotjakischen. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1990.: FUD 2(1991)202–205.
Valentyin Kelmakov — Sirkka Saarinen, Udmurtin murteet (Votják nyelvjárások). Turku — Izsevszk, 1994. 368 l.: MNyj. 33(1996):183–185.
Az újabb udmurt szótárirodalom. FUD 4(1997):209–213.
Энико Сий: Термины родства и свойства в удмуртском языке. Bibliotheca Uralica 12. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1999. 216 l.: FUD 6(1999): 162–163.
Műfordítások: Alföld 1980/8. 35–45: népdalok; Gerd Kuzebaj: Boldogság (vers); G. Perevoscsikov: Előre, mindig csak előre (részlet); N.Sz. Bajtyerjakov: Köszöntelek, szülőföldem (vers); N.V. Vasziljev: Egyetlen nap; újabb népdalok.
2. Obi–ugor nyelvek:
A szótőismétlés az ugor népek népköltészetében. CTIFU. I. 629–633. Tallinn, 1975.
Az obi–ugor nyelvek kutatása Magyarországon (1945–1988). Folia Uralica Debreceniensia 1. Debrecen, 1989. 45–62.
Osztják kutatások Magyarországon az 1990-es években. FUD 5(1998):9-18.
E.I.Rombangyejeva 70 éves. FUD 5(1998):255-258.
Ismertetések: Kálmán Béla, Munkácsi Bernát. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1981.: Hajdú–Bihari Napló 1982. március 27. Munkácsi — Kálmán, Wogulisches Wörterbuch. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1986.: FUD 1(1989):133–134.
3. Magyar nyelvtörténet:
Doktori disszertációm témája is magyar nyelvtörténeti volt. Jakab Lászlóval közösen kódoltuk az 1400-as évek kódexeit (Jókai-kódex, Birk-kódex, Guary-kódex, Apor-kódex), s adtuk ki a Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár köteteiben. Jelenleg befejezés előtt áll a Festetich-kódex kódolása.
A –től ragos határozó. MNyj. 17(1971):61–71.
Papp István és a magyar nyelvtörténeti kutatás (A veláris Ł kérdése). In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1991. 366–370.
A –BE és –BEN ragos határozók az Apor-kódexben. MNyj. 38(2000):239–246.
Ismertetés: Mátai Mária, Első magyar nyelvű verses imádságunk (A Laskai Sorok, 1433) Universitas Kiadó. Budapest, 1997. 174 l.: MNyj. 35(1998):209–211.
4. Stilisztika:
Novellák stilisztikai szempontú mondattani elemzése. In: A novellaelemzés új módszerei. Akadémiai Kiadó Budapest, 1971. 285–303.
Mondattani elemek stilisztikai szerepe Tamási Áron novelláiban. In: Jelentéstan és stilisztika. NytudÉrt. 83. Budapest, 1974. 290–298.
Pilinszky János: Négysoros (Szövegelemzés). MNyj. 37(1999): 279–284.
5. Kontrasztív nyelvészet, a finn–magyar műfordítás kérdései:
Yksikön ensimmäinen persoona unkarissa ja suomessa. In: Folia Hungarica I. (Castrenianumin toimitteita 21.) Helsinki, 1981. 23–46.
Unkarilaisen kaunokirjallisuuden suomennosten käännösongelmia. In Specimina Fennica. Tomus V. Savariae, 1994. 27–37.
Kulttuuritaustan erilaisuudesta johtuvia käännösvirheitä. Specimina Fennica. Tomus VII. (Savariae, 1998) 23–35.
Magam is fordítottam finnből részben szépirodalmi, részben tudományos szövegeket:
Toivo Pekkanen: Az utolsó alkalom. Északmagyarország 1967. november 28 (vasárnap) 6–7.
Veikko Huovinen: Egy békaember napjai. Alföld 25. évf. 1974/9. 4–6.
Ilmari Kianto: A vörös vonal. In: A farkasmenyasszony. (Klasszikus finn kisregények) Európa Könyvkiadó. Budapest, 1985. 119–256.
Nuolijärvi, Pirkko: A finn szlengkutatás. In: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. Szerk. Kis Tamás. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1997. 121–155.
Kari Nahkola — Marja Saanilahti: Suomalainen slangi kielellisenä ja sosiaalisena ilmiönä (A finn szleng mint nyelvi és szociális jelenség) In: Mi a szleng? (Tanulmányok a szleng fogalmáról) Szerk.: Fenyvesi Anna, Kis Tamás, Várnai Judit Szilvia. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen, 1999. 51–75.
6. Egyéb (leíró nyelvtani, tudománytörténeti) témák, megemlékezések.

Oktatás:

Pályám kezdetén a magyar nyelvtudomány minden részterületét tanítanom kellett (a jelentéstan kivételével). A múlt félévben (s a mostaniban is) tizenegy különféle tárgyat kellett tanítanom, s a heti óraszámom az utóbbi nyolc évben 15–18 közötti volt. Tartottam évfolyam-előadásokat: Bevezetés a finnugrisztikába (Miskolcon és Budapesten is), Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe (Budapesten), A magyar szófaji rendszer kialakulása (Budapesten). Gyakorlatok, szemináriumok finn és finnugor szakosoknak: A finn nyelv története, Az 1800-as évek finn irodalma, A finn–magyar műfordítás kérdései, A finn–magyar kapcsolatok története, Finnugor összehasonlító nyelvészet, Finn leíró hangtan. Finnugor szemináriumok, gyakorlatok magyar szakosoknak: A finn népköltészet és a Kalevala, Tudománytalan rokonítási kísérletek. finn nyelv, vogul nyelv, votják nyelv. A magyar szórványemlékek elemzése, a kisebb szövegemlékek, kódexek nyelvtörténeti elemzése. Voltam szakdolgozatok vezetője, tartottam záródolgozati szemináriumokat.
Részt vettem felvételi bizottságokban, szigorlati és államvizsga bizottságokban.

Tudományos társasági tagságok, nemzetközi kapcsolatok:

Tagja vagyok az MTA Köztestületének, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Nemzetközi Hungarológiai Társaságnak. Külföldön: Suomalais-Ugrilainen Seura (Finnugor Társaság; Helsinki), Suomalaisen Kirjallisuuden Seura (Finn Irodalmi Társaság; Helsinki).
Részt vettem 1970-től 1995-ig minden nemzetközi finnugor kongresszuson. Tanítottam a Jyväskyläi Egyetemen, tartottam magyar nyelvtanfolyamot a Joensuui Egyetemen. Részt vettem lehetőleg minden hazai finnugor rendezvényen (szombathelyi kongresszusok, évente megrendezett finnugor szemináriumok).
Bevettek a Finnugor életrajzi lexikonba (Tankönyvkiadó. Bp., 1990), s számontart a permi nyelvek kutatói között az Izsevszkben (Usztyinovban) kiadott tanulmánykötet is. Szerepelek A Magyarságkutatás Könyvtára sorozatban (XXV. kötet) kiadott Nyelvrokonaink kötetben közölt „Jelentősebb finnugor kutatók” listáján is.
Mint nem vezető oktató az egyetemi közéletben eddig különösebb feladatokat nem kaptam. Egy átmeneti időszakban ugyan a dékán csaknem egy évre (1994/95) megbízott a tanszékvezetéssel.