Keresztes László publikációs listája

Önálló / társszerzős könyvek

(1) Unkarin kieli. SKS, Helsinki–Pieksämäki 1974. 180 l.
(2) (Outi Karanko-Pap – Keresztes László – Maria Vilkuna) Finn nyelvkönyv. Tankönyvkiadó, Bp.1979. 231 l.; [2.] változatlan utánnyomás 1980; 2. [=3.] változatlan utánnyomás 1985; 4., változatlan utánnyomás 1992; 5., változatlan utánnyomás 1993.
(3) (Jakab László – Keresztes László) Finnugor nyelvészet a debreceni egyetemen. A KLTE Magyar Intézetének Kiadványai 51. Debrecen 1979. 26 l.
(4) Jó napot! Yleisradion opetusohjelmat. Yleisradion offsetpaino, Helsinki 1983. 56 l.+ 5 kazetta; 2. kiadás Helsinki 1986.
(5) (Keresztes László – Bede Anna) Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Európa Könyvkiadó, Bp. 1983. 559 l.
(6) Mordvin szövegek (erza). Egyetemi jegyzet. A KLTE Könyvtárának sokszorosító üzeme, Debrecen 1985. 34 l.
(7) (Outi Karanko – Keresztes László – Irmeli Kniivilä) Finn nyelvkönyv 1. Tanuljunk nyelveket! Tankönyvkiadó, Bp. 1985. 401 l. + 2 kazetta; 2. kiadás Bp. 1987; 3. kiadás Bp. 1995. 316.
(8–9) Geschichte des mordwinischen Konsonantismus I. Studia Uralo-Altaica 27. Szeged 1987. 244 l. II. Etymologisches Belegmaterial. Studia Uralo-Altaica 26. Szeged 1986. 212 l.
(10) (Jakab László – Keresztes László) A debreceni magyar és finnugor nyelvtudományi tanszékek története (1914–1990). A KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 55. Debrecen 1990. 69 l.
(11) (Outi Karanko – Keresztes László – Irmeli Kniivilä) Finn nyelvkönyv 2. Tanuljunk nyelveket! Tankönyvkiadó, Bp. 1990. 428 l.
(12) Chrestomathia Morduinica. Tankönyvkiadó, Bp. 1990. 204 l.
(13) Gyakorlati magyar nyelvtan. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 1992. 142 l.; 2., javított kiadás 1995. 136 l.; 3., javított kiadás 2002. 136 l.
(14) A Practical Hungarian Grammar. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 1992. 173 l.; revised edition 1995. 163 l.; third revised edition 1999. 163 l.
(15) Praktische ungarische Grammatik. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 1992. 172 l.; 2., verbesserte Auflage 1999. 164 l.; 3., verbesserte Auflage 1999. 162 l.
(16) Grammatica ungherese pratica. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 1997. 175 l.; 2. edizione riveduta e corretta 2000. 165 l.
(17) Praktiline ungari keele grammatika. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem, Debrecen 1997. 161 l.
(18) Grammaire pratique du hongrois. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 1998. 178 l.; réédition 2001.
(19) Development of Mordvin Definite Conjugation. MSFOu 233. Helsinki. 266 l.
(20) (Keresztes László–Ove Lund) Norsk–ungarsk–norsk lommeordbok. Norvég–magyar–norvég zsebszótár. Oslo 2002; 2. opplag, 2. kiadás. 2005. 672 l.
(21) Jitsujo hangariigo bunpo. Hungarolingua. Debreceni Nyári Egyetem. Debrecen 2006. 188 l.
(22) Bevezetés a mordvin nyelvészetbe. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. 147 l. ISBN 978-963-318-167-6 - Rec.: S. Saarinen: Einführung in die mordwinische Sprache. FUF 61 (2012) 160–164.


Könyvrészletek

(1) A számi (lapp) költészet. 507–521. – Az énekesek, gyűjtők és költők életrajzi adatai, a versek forrásjegyzéke. 523–534. – Jegyzetek. 535–544. In: Keresztes László – Bede Anna, Aranylile mondja tavasszal. Lapp költészet. Európa Könyvkiadó, Bp. 1983. 559 l.
(2) Mansi. In: D. Abondolo (ed.) The Uralic Languages. Routledge, London and New York. 1998. 387–427.
(3) A magyar nyelv eredete. (In: Honti László szerk.: A nyelvrokonságról - Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság) Tinta Könyvkiadó, Budapest 2010. 277–292. – Második, bõvített kiadás. Budapest 2010. 303–318.


Tanulmányok (folyóiratok, kongresszusi és ünnepi kötetek)

(1) A beszélést és gondolkodást jelentő igék az obi-ugor nyelvekben. NyK 69 (Bp. 1967) 245–282.
(2) A mordvin mássalhangzórendszer kialakulása. (Res.: О формировании системы мордовских согласных) MNyj 17 (Debrecen 1971) 51–60.
(3) Über das Vokalsystem des Jukonda Dialekts im Wogulischen. FUF 39 (Helsinki 1972) 277– 294. (Sep.: Commentationes Instituti Fenno-Ugrici "Suomen Suku" XXXV)
(4) Vogulin Jukondan (Ala-Kondan) murteen konsonanttijärjestelmästä. (Res.: Zum Konsonantensystem des wogulischen Dialekts an der Jukonda /unteren Konda/) JSFOu 72 (Helsinki 1973) 167–174.
(5) Mordvan konsonantiston kehitys. CIFU–3/I. (Tallinn 1975) 504–509.
(6) Az accusativusrag allomorfjai az idegen ajkúak szemszögébõl. NytÉrt 104 (Bp. 1980) 475–479.
(7) Numerustunnukset ja sanaluokat uralilaisissa kielissä. CIFU–5/VI (Turku 1981) 139–145.
(8) Számi (lapp) költészet Svédországban. FK 28 (Bp. 1982/4) 528–539.
(9) The phonological role of consonant-sequences and long (geminate) consonants in the Vogul dialect Yukonda. (In: Zur Beschreibung der Phonologie der uralischen Sprachen) BiblUr 7 (Bp. 1984) 81–86.
(10) Palatalizáció és megőrző tendencia a mordvinban. (Res.: Palatalisierung und erhaltende Tendenz im Mordwinischen) NyK 85 (Bp. 1983) 361–368.
(11) Х. Паасонен и классификация мордовских диалектов. NyK 87 [=86] (Bp. 1984) 357–365.
(12) Kriterien zur Klassifizierung der Dialekte des Mordwinischen. Dialectologia Uralica. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 20. (Wiesbaden 1985) 173–185.
(13) Die Stellung des Mordvinischen in der finnisch-volgaischen Einheit. (Festschrift für István Futaky) FUM 10 (Hamburg 1986) 189–201.
(14) Über eine morphonologische Erscheinung im Mordwinischen. In: Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen. Studia Uralica. Band 4 (Wien 1987) 234–239.
(15) A mordvin nyelvjárási č ~ š megfelelésrõl. (Bereczki Emlékkönyv) Urálisztikai Tanulmányok 2. (Bp. 1988) 207–213.
(16) Mordvalaista kielitieteen tutkimusta. (Res.: Mordwinische Linguistik) Vir 92 (Helsinki 1988/1) 184–188.
(17) Х. Паасонен и классификация мордовских диалектов. CIFU–6/2 (Sziktivkar 1990) 94–96.
(18) Zur Lappologie in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XIX. (Bp. 1988) 167–172.
(19) Исследования венгерских ученых о мордовских языках. Вестник Мордовского университета. Саранск. 1991/1. 29–31.; Труды, вып. 105. (Саранск 1991) 77–83.
(20) A finn-permi ág szétválásának kronológiai kérdései. (Res.: Chronologische Fragen nach der Spaltung des finnisch-permischen Zweigs) FUD 2 (Debrecen 1991) 81–86.
(21) Klemm Antal mordvinisztikai munkássága. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány témakörébõl. Szerk.: Kiss Jenõ és Szûts László. AK. (Bp. 1991) 346–349.
(22) Morfológiai szempontok a mordvin nyelvjárások osztályozásában. In: Rédei-Festschrift (Wien–Budapest 1992) 255–261.
(23) Budenz József mordvinisztikai munkássága. In: Régi és új peregrináció. III. (Budapest–Szeged 1993) 1328–1332.
(24) Új magánhangzó-fonémák a magyarban? Hungarologische Beiträge 1 (Jyväskylä 1993) 45–51. – (In: Hajdú Péter 70 éves. Linguistica Series A. Studia et dissertationes, 15 (Bp. 1993) 165–170.
(25) The Determinative Conjugation in the Finno-Ugric Languages. FUD 3 (Debrecen 1994) 19–33.
(26) Die Probleme der Ungarisch lernenden Finnen. Hungarologische Beiträge 2 (Jyväskylä 1994) 127–140.
(27) Személytelen (alanytalan és ágens nélküli) kifejezések a finnben és a magyarban. Hungarologische Beiträge 3 (Jyväskylä 1995) 39–60.
(28) A határozott (tárgyas) ragozás a finnugor nyelvekben. A Miskolci Egyetem Közleményei. Bölcsészettudományi Intézet. I. évf. (Miskolc 1994) 83–95.
(29) On the Question of the Mordvinian Literary Language. (Rez.: О проблеме литературного мордовского языка). In: Zur Frage der uralischen Schriftssprachen (Red.: G. Zaicz). Linguistica Series A Studia et dissertationes, 17 (Budapest 1995) 47–55.
(30) Gondolatok a finn passzívumról. Hungarologische Beiträge 6 (Jyväskylä 1996) 19–30.
(31) A mordvin irodalmi nyelv kérdéséről. Ünnepi könyv Mikola Tibor tiszteletére. (Szeged 1996) 170–174.
(32) Determinatiivisen taivutuksen kehitys mordvan kielessä. CIFU–8/III. Sessiones sectionum Phonologia & Morphologia. (Jyväskylä 1996) 134–139.
(33) Die Aufnahme von K.B. Wiklunds Arbeiten in Ungarn. Lapponica et Uralica. 100 Jahre finnisch-ugrischer Unterricht an der Universität Uppsala. Studia Uralica Upsaliensia 26. (Uppsala 1996.) 351–357.
(34) Morphonologische Aspekte in der Klassifizierung der mordvinischen Dialekte. FUM 18/19 (Hamburg 1996) 61–66.
(35) Questions of the Linguistic Relations between Lapps (Saamis) and their Neighbours. In: Sirkka-Liisa Hahmo et al. (Hrsg.), Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. (Maastricht 1997) 145–150.
(36) Questions of Language Reform, Regulation and Planning in Estonia. In: Unn Rřyneland (ed.), Language Contact and Language Conflict. Proceedings of The International Ivar Aasen Conference 14–16 November 1996 University of Oslo. Volda College (Volda 1997) 211–216.
(37) Morfologiske trekk i finsk-ugriske språk. In: L. Keresztes, T. Tveite (reds.), Finsk-ugriske dager 1995. Foredragssamling om finsk-ugriske emner. (Oslo 1998) 11–22.
(38) Samisk påvirkning på nabospråkene. In: In: L. Keresztes, T. Tveite (reds.), Finsk-ugriske dager 1995. Foredragssamling om finsk-ugriske emner. (Oslo 1998) 91–102.
(39) A szám- és személykategória kérdései a mordvin determinatív igeragozásban. In: Oekeeta asijoo. Commentationes Fenno-Ugricae in honorem Seppo Suhonen sexagenarii 16. V. 1998. MSFOu 228. (Helsinki 1998) 228–235.
(40) Questions of the Development of Mordvin. In: Zur Entwicklungsgeschichte der uralischen Sprachen. Red. J. Pusztay. Specimina Sibirica XIV. (Savariae. [Szombathely] 1998) 43–76.
(41) A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a norvég anyanyelvű tanulók szempontjából. ELSA – a magyar nyelv elsajátításának pszicho- és szociolingvisztikai vizsgálata. Hungarologische Beiträge 12. (Jyväskylä 1999) 43–53.
(42) Az igenevek szerepe a mordvin determinatív igeragozás kialakulásában. (In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I. Magyar és finnugor mondattörténet 1998. szept. 23–24. Szerk. Büky L. йs Forgács T.) JATE (Szeged 1999) 97–109.
(43) Образование объектного спряжения в мордовских языках. (Res.: The Development of Mordvin Definite Conjugation.) Debrecen. FUD 6 (Debrecen 1999) 57–91.
(44) Gondolatok a mordvin determinatív igeragozás kialakulásáról. NyK 96 (Bp. 1998–1999) 93–108.
(45) Die determinierte Konjugation im Mordvinischen und die Urgeschichte. In: C. Hasselblatt, P. Jääsalmi-Krüger (Hrsg.) Europa et Sibiria. Gedenkband für Wolfgang Veenker. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 51. Harrassowitz (Wiesbaden 1999) 235–242.
(46) A személyrag nélküli és a legproblematikusabb alakok a mordvin determinatív igeragozásban. FUD 7 (Debrecen 2000) 37–48.
(47) On the suffix-free forms and the most problematic suffixes in the Mordvin definite conjugation. CIFU–9/V. Dissertationes sectionum: Linguistica II. (Tartu 2001) 75–82.
(48) Comments on the plenary presentation “Reconstructing Pre-Proto-Uralic typology spanning the millennia of linguistic evolution” by Juha Janhunen. CIFU–9/VI. Dissertationes sectionum: Linguistica III. (Tartu 2001) 448–451.
(49) Questions of the Person and Number in Mordvin Definite Conjugation. In: Zur (morpho-)syntax der uralischen Sprachen. Specimina Sibirica 16. (Savariae [Szombathely] 2001) 17–26.
(50) Nyelvújítási törekvések az új mordvin bibliafordításokban. Res.: Neologisms in the New Mordvin Bible Translations. Mikola-emlékkönyv. Néprajz és Nyelvtudomány 41/1. (Szeged 2001) 129–132.
(51) Laza morfológiai szerkezetek a mordvinban. In: Büky L. és Forgács T. (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. Szeged. 2000. október 25–26. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szeged 2001) 93–97.
(52) The Research and Development of Hungarian as a Foreign or Second Language. In: A magyar nyelv idegenben. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä 2001. augusztus 6–10.) (Debrecen–Jyväskylä 2002) 121–126.
(53) A finn igetövek összefüggései alapalakjukkal. In: Köszöntő kötet B. Gergely Piroska tiszteletére. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke (Miskolc 2002) 96–100.
(54) A debreceni finnugrisztikai kutatások története és eredményei. A Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 50 éve (1952–2002). Res.: Debrecenin yliopiston Suomalais-ugrilainen laitos 50 vuotias. – Debreceni Ülikooli Soome-ugri keeleteaduse õppetooli 50 aastat. FUD 9 (Debrecen 2002) 3–44.
(55) Finnugor kontrasztív nyelvészeti elemzések. FUD 9 (Debrecen 2002) 81–89.
(56) Efforts aiming at language reform in the new Mordvin Bible translations. In: R. Blokland, C. Hasselblatt (ed.), Finno-Ugrians and Indo-Europeans: Linguistic and Literary Contacts. Proceedings of the Symposium at the University of Groningen, November 22-24, 2001. Studia Fenno-Ugrica Groningana 2. (Maastricht 2002) 192–196.
(57) A finn névszótövek összefüggése alapalakjukkal. In: Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. (Piliscsaba 2003) 105–115. – [ez feltehető a netre]
(58) A mordvin névszó predikatív ragozása: ősi vonás vagy külön nyelvi fejlemény? Ünnepi kötet Honti László tiszteletére. (Budapest 2003) 234–242.
(59) The History and Research Findings of Finno-Ugric Studies in Debrecen. The fifty years of the Finno-Ugric Department (1952–2002). FUD 10 (Debrecen 2003) 3–32.
(60) A magyar nyelv eredetkérdései (Eredmények és kihívások a finnugrisztikában). MTA Közgyűlés, 2003. május 5. – https://www.mta.hu/fileadminl_osztaly/eloadastar/keresztes.rtf
(61) A magyar nyelv eredetkérdései (Eredmények és kihívások a finnugrisztikában). (Res.: The Questions of Origins of the Hungarian Language-Achievements and Challenges in Finno-Ugric Studies.) FUD 10 (Debrecen 2003) 107–126.
(62) (Keresztes László – Lars-Gunnar Larsson) Lapp (számi) etimológiai szótár céljai és szerkesztési szempontjai. In: Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Urálisztikai Tanulmányok 14. ELTE Finnugor Tanszék (Budapest 2004) 118–124.
(63) Nyelvújítási törekvések és módszerek a Márk evangélium új vogul fordításában. FUD 11 (Debrecen 2004) 73–86.
(64) Finno-Ugric cross-language analyses : Hungarian compared with Mordvin. In: (sous la direction de) M.M.Jocelyne Fernandez-Vest, Les langues ouraliennes aujourd’hui – The Uralic languages today. Editions Honoré Champion (Paris 2005) 369–379. [Rés.: Analyse interlinguale finno-ougrienne – le hongrois comparé au mordve. Ib. 617.]
(65) Neological Aspirations in a Few Recent Finno-Ugric Bible Translations. FUD 12 (Debrecen 2005) 47–58.
(66) (Keresztes László – Csúcs Sándor) A magyar nyelv eredete. FUD 13 (Debrecen 2006) 139–148.
(67) (Keresztes László – Csúcs Sándor) A magyar nyelv eredete. Távlatok 74 (Budapest 2006/4): 208–217.
(68) (Keresztes László – Csúcs Sándor) A magyar nyelv eredete. In: Nemzet, nyelv, identitás II. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (Debrecen–Budapest 2007) 151–160.
(69) Az északi népek, nyelvek és országok megnevezései a lappban. FUD 14 (Debrecen 2007) 45–60.
(70) Neological Aspirations in a Few Recent Finno-Ugric Bible Translations. Linguistica. (Ред. К.Н.Сануков) CIFU–10/4. ГОУВПО "Марийский государственный университет". (Joškar-Ola 2008) 65–71.
(71) A vepsze irodalmi nyelv az evangйliumfordнtбsok tьkrйben. FUD 15 (Debrecen 2008) 49–64.
(72) A lapp mutatónévmás-rendszer egy szegmense kognitív szempontból. In: Ünnepi írások Bereczki Gábor tiszteletére. Szerk. Bereczki A. – Csepregi M. – Klima L. Urálisztikai Tanulmányok 19. ELTE (Budapest 2008) – megjelent CD-n: http://mnyfi.elte.hu/finnugor . 303–307.
(73) A szó elszáll – az Írás megmarad. In: Megtört kenyér. Ünnepi könyv Bosák Nándor püspök 70. születésnapjára. A Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye kiadványa. (Debrecen 2009) december 28. 68–71.
(74) A finnugor népek irodalmi nyelvének kérdései az új bibliafordítások tükrében. FUD 16 (Debrecen 2009) 57–89. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(75) Ein Aspekt des Systems der Demonstrativpronomina im Saamischen (Lappischen). Gedenkschrift für Eugen A. Helimski. Finnisch-Ugrische Mitteilungen 32/33. Helmut Buske Verlag (Hamburg 2010) 291–296.
(76) Adalék az uráli fosztóképzõ eredetéhez. In: "Végetlen a tér, mely munkára hív". Köszöntõ kötet Révay Valéria 60. születésnapjára. A Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai II. (Veszprém 2010) 116–120.
(77) The questions of Finno-Ugric literary languages in the light of the latest Bible translations. (plenáris) In: S. Csúcs et al. (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars I. Oriationes plenariae. CIFU–11/I. (Piliscsaba 2010) 127–168.
(78) Вопросы литературных языков финно-угирских народов в плане новейших переводов Библии. (plenáris) In: S. Csúcs et al. (red.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. Pars I. Oriationes plenariae. CIFU–11/I. (2010) 169–192.
(79) Образование объектного спряжения в мордовских языках (újraközlés). In: Uralistics from Hungary – Уралистика из Венгрии. In: G. Zaicz (ed.), Congressus XI Internationalis Fenno-Ugristarum. Piliscsaba 9–14. VIII. 2010. CIFU–11/CD (Piliscsaba 2010) 88–97.
(80) Tendenzen der Entwicklung des literarischen Wortschatzes in den finno-ugrischen Sprachen. Sanoista kirjakieliin. Juhlakirja Kaisa Häkkiselle 17. marraskuuta 2010. MSFOu 259. (Helsinki 2010) 301–312. – www.sgr.fi/sust/sust259.html
(81) The Standardization of Minor Fennic Languages (Karelian, Veps). In: Languages and Cultures in Research and Education. Jubilee Volume Presented to Professor Ralf-Peter Ritter on His Seventieth Birthday. (Ed. László Kálmán Nagy et al.) Jagellonian University Press. (Cracow 2011) 133–145. ISBN 978-83-233-3093-6
(82) A körülírás és grammatikalizáció a vogul és osztják bibliafordításokban. (Res.: Paraphrases and grammaticalisation in the Vogul (Mansi) and Ostyak (Khanty) Bible translations.) Magyar Terminológia, Volume 4, Number 1/June 2011. Akadémiai Kiadó (Budapest 2011) 28–35. ISSN1789-9486 (Print), ISSN 2060-2774 (Online) http://www.akademiai.com/content/ ?k=Magyar+Terminológia
(83) Morféma-alternációk a moksa-mordvin határozatlan névragozásban I. FUD 18 (2011) 99–116.
(84) Morféma-alternációk a moksa-mordvin határozatlan névragozásban II. FUD 19 (2012) 101–122.
(85) A mordvin réshangok keletkezésének tanulságai. In: Winkler, E. et al. (hrsg.), Lapponicae investigationes et uralicae. Festschrift zum 65. Geburtsdag von Lars-Gunnar Larsson. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica Band 82. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden (2012). 93–98.
(86) Morféma-alternációk a moksa-mordvin határozott és birtokos személyragozásban. FUD 20 (2013) 109–152. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php


Ismertetések, bírálatok

(1) Kálmán Keresztes: Morphemic and Semantic Analysis of the Word Families: Finnish ETE- and Hungarian EL- 'fore'. NyK 67 (1965) 404–406.
(2) Pertti Virtaranta: Suomen kansa muistelee. MNyj 12 (1966) 164–165.
(3) Terho Itkonen: Proto-finnic Final Consonants. MNyj 13 (1967) 129–133.
(4) Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. HB Napló 1967. X. 29.
(5) Ilse Lehiste: Consonant Quantity and Phonological Units in Estonian. ALH 20 (1970) 220–224
(6) Käsi- ja oppikirja unkarin kielen historiasta. István Papp: Unkarin kielen historia. Vir 75 (1971/3) 333–335.
(7) Eero Kiviniemi: Suomen partisiippinimistöä. Ensimmäisen partisiipin sisältävät henkilön- ja paikannimet. MNyj 18 (1972) 159–163.
(8) Aus Geschichte und Gegenwart der ungarischen Sprache. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza; Bárczi Géza–Benkõ Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története és Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. FUF 41 (1975) 167–176.
(9) Forschungsstätten für Finnougristik in Ungarn (red. von János Gulya und László Honti). NyK 79 (1977) 429–430.
(10) Az etimológia elmélete és módszere. Szerk. Benkõ Loránd és K.Sal Éva. NyK 80 (1978) 408–410.
(11) Honti László: System der paradigmatischen Suffixmorpheme des wogulischen Dialektes an der Tawda. ÉFOu 13 (1976) 267–268.
(12) Wolfgang Steinitz: Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. 3–8. Lieferung. NyK 82 (1980) 386–390.
(13) Lexica Fennica. MNy 67 (1981) 101–106.
(14) Études Finno-Ougriennes XIV - 1977. NyK 83 (1981) 191–193.
(15) Wolfgang Steinitz: Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. 9. Lieferung. NyK 84 (1982) 287–288.
(16) Magyar anyag Helsinkiben a finn hangarchívumban. (Res.: Ungarisches Sprachmaterial in Helsinki) MNyj 25 (1983) 121–126.
(17) Vilkas Unkarin harrastus Suomessa. Suomalais-unkarilaisten kulttuurisuhteiden bibliografia vuoteen 1981. Toim. Viljo Tervonen ja Irene Wichmann. In: Yli rajojen. Tapio Peltolan juhlakirja 30.3.1983. Teema ry:n kirjallisuuspiirin julkaisuja n:o 2. (Tampere 1983) 1–4.
(18) Sz. Bakró-Nagy Marianne, Die Sprache des Bärenkultes im Obugrischen. ALH 32 (1982) 253–257.
(19) Honti László, Geschichte des obugrishcen Vokalismus der ersten Silbe. ALH 33 (1983) 299–302.
(20) М. А. Келин – М. В. Мосин – Д. В. Цыганкин: Мокшень кялень нюрьхкяня этимологическяй словарь. NyK 88 (1986) 320–321.
(21) Pápay József osztják hagyatéka (Próbafüzet). Közzéteszi Vértes Edit. Bibliotheca Pápayensis I. FUD 1 (1989) 127–128. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(22) Papp István–Jakab László, Magyar–finn szótár. FUD 1 (1989) 129–131.
(23) Két színes könyv a karjalaiakról. Helmi ja Pertti Virtaranta: Kauas läksit karjalainen. Pertti Virtaranta: Suru virret suuhun tuopi. (ism.) MNyj 31 (1993) 154–156.
(24) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Band I. (ism. angolul). ALH 40 (1990–1991) 489–492.
(25) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Band I. (ism.) FUD 3 (1994) 125–129.
(26) Tamotsu Koizumi, An Introduction to Uralic Linguistics. (ism.) FUD 3 (1994) 129– 130.
(27) HUNGAROLINGUA 1, HUNGAROLINGUA 2. (ism.) FUD 3 (1944) 134–136.
(28) Anu Kippasto–Nagy Judit: Észt nyelvkönyv. (ism.) Hungarologische Beiträge 6 (1996) 163–169.
(29) Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Band II. (Kor-Zs). (ism.) ALH 45 (1998) 383–388.
(30) Riho Grünthal: Livvistä liiviin. Itämerensuomalaiset etnonyymit. Castrenianumin toimitteita 51. Helsinki 1997. (ism.) FUD 6 (1999) 159–162.
(31) Mordvin nyelvészeti egyetemi kézikönyvek (ism.): 1) Д. В Цыганкин (отв. ред.) и др.: Эрзянь кель. Морфология. Республиканской типографиясь Красный Октябрь. Саранск 2000. 280 ст.– 2) Н. С. Алямкин (ред.): Мокшень кяль. Морфология. Красный Октябрь типографиясь. Саранск 2000. 234 ст. – 3) Alekszandr Feoktyisztov: A moksa mordvin nyelv alapjai (oktatási segédanyag). Budapesti Finnugor Füzetek 9. Budapest 1999. 68 l. – 4) Tuula Nevala–Mihail Mosin: Suomalais-ersдlдinen keskusteluopas./Туула Невала–Михаил Мосин: Финнэнь-ерзянь кортамолезкс. – Финско-эрзянский разговорник. Мордовской книжной издательствась. Саранск 1998. 108 ст. FUD 7 (2000) 144–147.
(32) Wo sind die ungarische Verwandten geblieben? (Ism.: Paul Fogelberg (Hg.): Pohjan poluilla.) FUF 56 (2001) 448–456.
(33) Eugen Helimski–Anna Widmer (eds): W—œa w—œa – Sei gegrüt! Beiträge zur Finnougristik zu Ehren von Gert Sauer dargebracht zu seinem siebzigsten Geburtstag. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 57. (ism.) ALH 50 (2003) 245–247.
(34) Finn õstörténeti kérdések. Ennen, muinoin. Miten menneisyyttämme tutkitaan (Toim. R. Grünthal) (ism.) FUD 10 (2003) 223–228.
(35) A svédországi finn és lapp helynevekrõl. Ulla Svedell: Finska ock samiska ortnamn i Sverige. (ism.) FUD 10 (2003) 245–247.
(36) Hartmut Katz: Studien zu den älteren indoiranischen Lehnwörtern in den uralischen Sprachen (ism.). FUD 11 (2004) 155–157.
(37) Auli Hakulinen et al.: Iso suomen kielioppi (ism.) FUD 12 (2005) 143.
(38) Ilse Lehiste et al.: Erzya prosody (ism.). FUD 12 (2005) 161–162.
(39) Dennis Estill: Diachronic change in Erzya word stress (ism.). FUD 12 (2005) 163–167.
(40) Minna Jaakola: Suomen genetiivi. (ism.) FUD 13 (2006) 207–209.
(41) H. Varga Márta: A magyar fosztó- és tagadóképző. (ism.) FUD 13 (2006) 246–248.
(42) Tapani Lehtinen: Kielen vuosituhannet. FUD 15 (2008) 185–187.
(43) Sirkka Paikkala (päätoim.), Suomalainen paikannimikirja (ism.). FUD 15 (2008) 188–201.
(44) Arja Hamari: The negation of stative relation clauses in the Mordvin languages. FUD 15 (2008) 212–216.
(45) Tveite, Tor: The case of the object in Livonian. A corpus based study. (ism.) Castrenianumin toimitteita 62, Helsinki 2004. FUD 16 (2009) 176–179.
(46) Jomppanen, Marjatta: Pohjoissaamen ja suomen perusinfiniitivi vertailussa leat ja olla -verbien yhteydessä. (ism.) Acta Universitatis Ouluensis B Humaniora 92. Humanistinen tiedekunta, Oulun yliopisto, Giellagas-Institute, Oulu 2009. FUD 16 (2009) 181–185. – LU 46/3 (2010) 215–218.
(47) Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete. Nap Kiadó, Budapest 2008. (ism.) FUD 16 (2009) 212–217.
(48) Marcantonio, Angela: Az uráli nyelvcsalád. Tények, mítoszok és statisztika. Magyar Ház, Budapest 2006. (ism.) FUD 16 (2009) 217–229.
(49) Mészáros Edit (szerk.): Magyar–erza-mordvin szótár / Венгрань–эрзянь валкс. (ism.) Studia Uralo-Altaica Supplementum 11. SzTE Finnugor Nyelvtudományi Tanszék. Szeged 2008. 985 lap. NyK 107 (2010–2011) 341–346.
(50) Eberhard Winkler–Karl Pajusalu (hrsg.): Salis-livisches Wörterbuch. (ism.) Linguistica Uralica Supplementary Series. Vol. 3. Teaduste Akadeemia Kirjastus, Tallinn 2009. NyK 107 (2010–2011) 346–348.
(51) Jack Rueter: Adnominal Person in the Morphological System of Erzya MSFOu 261. Helsinki 2010, Société Finno-Ougrienne. FUD 18 (2011) 192–195.
(52) Cipkajkina В. П. Цыпкайкина (Валентина Павловна): Темпоральность в мордовских языках и принципы ее описания. Саранск 2007, Издательство Мордовского Университета. FUD 18 (2011) 195–196.
(53) Imajkina М. Д. Имайкина (Мария Дмитриевна): Неень шкань эрзянь келесь. Фонетика (Учебник) (ism.) Издательство Мордовского Университета, Саранск 2008. FUD 19 (2012) 228–230.
(54) Aljamkin Н. С. Алямкин – О. Е. Поляков: Мокшень кяль. Синтаксис (Учебник) (ism.) Издательство Мордовского Университета, Саранск 2008. FUD 19 (2012) 231–234.
(55) Maticsák Sándor. A mordvin írásbeliség kezdetei (XVII–XVIII. század) (ism.),Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2012. Linguistica Uralica 49 (2013/3) 228–230.
(56) A. D. Kylstra – Sirkka-Liisa Hahmo – Tette Hofstra – Osmo Nikkilä, Lexikon der älteren germanischen Lehnwörter in den ostseefinnischen Sprachen. Bd. I: A-J. Amsterdam–Atlanta, GA: Rodopi 1991; Bd. II: K-O. Amsterdam–Atlanta, GA: Rodopi 1996; Bd. III: P-Ä. Amsterdam–New York: B.V.Rodopi 2012. (ism.) NyK 109 (2013) 473–479.
(57) Lars-Gunnar Larsson: Grenzen und Gruppierungen im Umesamischen. Veröffentlichungen der Societas Uralo-Altaica. Band 83. Harrassowitz, Wiesbaden 2012. (ism.) NyK 109 (3013) 492–494.


Egyéb publikációk (tézisek, megemlékezések, köszöntések, szakmai beszámolók):

(1) Zur Entwicklung des mordwinischen Konsonantensystems. CIFU–3. Teesid I. (Tallinn 1970) 110.
(2) A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. Magyartanítás külföldön II. Mûvelõdésügyi Minisztérium. (Bp. 1970) 111–113.
(3) Dezsõ Pais 1886–1973. FUF 41 (1975) 342–345.
(4) A debreceni önálló "Finnugor Nyelvtudományi Tanszék" (1952–1977). (Res.: Der eigenständige "Lehrstuhl für finnougrische Sprachwissenscahft" in Debrecen /1952– 1977/) MNyj 22 (1979) 95–105. – http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/mnyj.php
(5) Numeruszeichen und Wortarten in den uralischen Sprachen. CIFU–5/II. (Turku 1980) 31.
(6) Andrássyné Kövesi Magda 70 éves. (Res.: Frau Andrássy Magda Kövesi ist 70 Jahre alt) MNyj 23 (1981) 3–9.
(7) Passiivin asema suomen kieliopissa. X kielitieteen päivät. Jyväskylä 1982. 3.
(8) Ruotsin saamelaisten lyriikka. Symposiumi 82. Jyväskylä 1982. 129–130.
(9) Über eine morphonologische Erscheinung im Mordwinischen. Dritte Tagung für uralische Phonologie. 28. Juni - 1. Juli 1984 in Eisenstadt. Programm. Institut für Finno-Ugristik der Universität Wien. 24.
(10) A mordvin mássalhangzó-rendszer kialakulása. Kandidátusi értekezés tézisei. Jyväskyläi egyetem sokszorosító üzeme, Jyväskylä 1984; 2. javított változat Jyväskylä–Debrecen 1984. 23 l.
(11) H. Paasonen und die Klassifikation der mordwinischen Dialekte. CIFU–6. Тезисы II. (Sziktivkar 1985) 9.
(12) Morphonologische Aspekte in der Klassifizierung der mordvinischen Dialekte. (In: Internationales Symposium "Uralische Phonologie" in Hamburg, 4.–8. September 1989.) 105.
(13) Berichte. FUD 2 (1991) 211–217. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(14) Kálmán Béla nyolcvanéves. MNyj 31 (1993) 3–4.
(15) Bárczi Géza. MKatLex I. Szent István Társulat, Bp. 1993. 610–611.
(16) Erkki Itkonen. A Reguly Társaság Értesítője. 7. sz. (1994. január 26.) 5.
(17) Die Aufnahme von K.B. Wiklunds Arbeiten in Ungarn. Lapponica et Uralica – Abstracts. (Uppsala 1994) 50.
(18) In memoriam Mikko Korhonen (1936–1991). FUD 3 (1994) 145–146. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(19) In memoriam Dmitrij Tyimofejevics Nagykin (1934–1992). FUD 3 (1994) 146–147. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(20) Zum 80. Geburtstag von Béla Kálmán. FUD 3 (1994) 149–150. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(21) Zum 75. Geburtstag von Edit Vértes. FUD 3 (1994) 151–152. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(22) Berichte. FUD 3 (1994) 153–156. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(23) Utsi, Paulus Person. VIL 16: 266.
(24) Valkeapää, Nils-Aslak. VIL 16: 335.
(25) Elõszó – Saatteeksi (Heikki Leskinennel). (In: Hungarologische Beiträge 3. Jyväskylä 1995.) 3–6.
(26) Valikoitua kirjallisuutta (kontrastiivisen kielentutkimuksen alalta – kontrasztív nyelvészeti) válogatott bibliográfia. (In: Hungarologische Beiträge 3. Jyväskylä 1995.) 193– 200.
(27) A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus. A debreceni KLTE Évkönyve az 1985 és 1990 közötti öt tanévrõl. Debrecen 1995. 361–363.
(28) The Development of the Determinative Conjugation in Mordvin. CIFU–8/II (Jyäskylä 1995) 56–57.
(29) Question of the Linguistic Relations between Saamis and their Neighbours. Symposium Finnisch-ugrische Sprachen in Kontakt. Abstracts. Groningen 1996. 31.
(30) A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a norvég tanulók szempontjából. ELSA. A magyar nyelv elsajátításának pszicho- és szociolingvisztikai vizsgálata. A magyar nyelv elsajátításának nehézségei. Debrecen 1997. május 8–10. 14–15.
(32) Erdélyi István. MKatLex III. Szent István Társulat, Bp. 1997. 170–171.
(33) A mordvin determinatív igeragozás kialakulása. (Doktori értekezés tézisei.) Oslo–Debrecen 1997. 16 l. – (2.) Oslo–Debrecen 1998. [ez megvan rtf-ben]
(34) Innledning. In: L. Keresztes, T. Tveite (red.), Finsk-ugriske dager 1995. Foredragssamling om finsk-ugriske emner. Oslo 1998. 3–4.
(35) In memoriam Knut Bergsland 1914–1998. FUD 6 (1999) 207–209.
(36) Tanszéki beszámoló az 1998–1999. tanévrõl. FUD 6 (1999) 243–244.
(37) On the suffix-free forms and the most problematic suffixes in the Mordvin definite conjugation. In: Linguistica. CIFU–9/II (Tartu 2000) 108–109.
(38) In memoriam Mikola Tibor 1936–2000. FUD 7 (2000) 201–202.
(39) In honorem Heikki Leskinen 70 éves. FUD 7 (2000) 203–205.
(40) Tanszéki beszámoló az 1999–2000. tanévrõl. FUD 7 (2000) 211–212.
(41) A magyar mint idegen nyelv – a magyar mint kisebbségi nyelv. (a magyar nyelv- és kultúraelsajátítás kérdései). V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Jyväskylä, 2001. aug. 8–9. Tudományos (Academic) Program, 53–54.
(42) Kálmán Béla. MKatLex. VI. Szent István Társulat, Bp. 2001. 61.
(43) Előszó. In: A magyar nyelv idegenben. Előadások a jyväskyläi V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä 2001. augusztus 6–10.) (Debrecen–Jyväskylä 2002) 3–4.
(44) Bevezető gondolatok. In: A magyar nyelv idegenben. Előadások a jyväskyläi V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä 2001. augusztus 6–10.) (Debrecen–Jyväskylä 2002) 7–8.
(45) Rédei Károly 70 éves. MNy 98 (2002) 396–398.
(46) Schmidt Éva (1948–2002). FUD 9 (2002) 209–210.
(47) M. P. Balangyina-Vahruseva (1918–2000). FUD 9 (2002) 211–212.
(48) Nils-Aslak Valkeapää (1943–2001). FUD 9 (2002) 213–215.
(49) Tanszéki beszámoló a 2000–2001. és a 2001–2002. tanévről. FUD 9 (2002) 217–220.
(50) Kresznerics Ferenc. MKatLex VII. Szent István Társulat, Bp 2002. 469.
(51) Csúcs Sándor 60 éves. In: Permistica et Uralica. Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Fenno-Ugrica Pázmániensia I. Piliscsaba, 2003. 9–13.
(52) Andrássyné Kövesi Magda (portré). Pedagógusok arcképcsarnoka. Karácsony Sándor Neveléstörténeti Egyesület. Debrecen 2003. 19–21.
(53) Tanszéki beszámoló a 2002–2003. tanévről. FUD 10 (2003) 263–265.
(54) In memoriam A. P. Feoktyisztov (1928–2004). FUD 11 (2004) 171–172.
(55) Tanszéki beszámoló a 2003–2004. tanévről. FUD 11 (2004) 179–180. – http://finnugor.arts.unideb.hu/finnugor/fud.php
(56) Efforts Aiming at Language Reform in Finno-Ugric Languages in the New Bible Translations. (Abstract) Summaria acroasium in sectionibus Linguistica. ГОУВПО "Марийский государственный университет". Joshkar-Ola 2005, CIFU-10/2: 202–203.
(57) (Keresztes László – Csúcs Sándor) "A magyar nyelv eredete" című szimpózium vitaindítója (abstract) VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Az előadások összefoglalói. Debrecen 2006. 154–156.
(58) (Keresztes László–Maticsák Sándor) Krónika.VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. FUD 13 (2006) 251–253.
(59) Riedl Szende. MKatLex XI. Szent István Társulat, Bp 2006. 617–618
(60) Viljo Tervonen 90 éves. FUD 14 (2007) 195–197.
(61) Rédei Károly 75 éves. FUD 14 (2007) 197–199.
(62) Lars-Gunnar Larsson 60 éves. FUD 14 (2007) 199–201.
(63) Pekka Sammallahti 60 éves. FUD 14 (2007) 201–204.
(64) Ласло Керестеш, г. Дебрецен (Венгрия). К 80-летнему Дмитрия Васильевича Цыганкина // Финно-угристика 7: актуал. вопр. восточ. финно-угор. яз.: ,атериалы Междунар. науч. конф. "Актуальные вопроцы восточных финно-угорских языков", посвящ. 80-летию проф. Цыганкина Д.В. (г. Саранск, 25-27 окт. 2005 / МГУ им. Н.П. Огарева; Межрегион науч. центр финно-угроведения; сектор филологии и журналистики, [редкол.: М.В. Мосин (отв. ред.), Н.Н. Рябов (отв. секретарь), А.М. Гребнева и др.]. Саранск, 2007. Ц. 29–30.
(65) Rédei Károly (1932–2008). (in memoriam) FUD 15 (2008) 237–238.
(66) 100 éve született A. Kövesi Magda (1910–1992). FUD 17 (2010) 261–256.
(67) Seppo Suhonen (1938–2010). (in memoriam) FUD 17 (2010) 265–268.
(68) Juvan Sesztalov (1937–2011) (in memoriam) FUD 18 (2011) 221–224.
(69) Csúcs Sándor 70 éves (in honorem). FUD 20 (2013) 365–366.
(70) Honti László 70 éves (in honorem). FUD 20 (2013) 367–368.
(71) Tuomo Lahdelma 60 éves (in honorem). FUD 20 (2013) 371–373.
(72) Kálmán Béla (1913–1997 (in memoriam). FUD 20 (2013) 375–376.
(73) Professzorom, Kálmán Béla. FUD 20 (2013) 385–390.
(74) Erkki Itkonen (1913–1992) (in memoriam). FUD 20 (2013) 390–392.
(75) Aulis J. Joki (1913–1989). FUD 20 (2013) 393–395.
(76) Kálmán Béla, a tanár. NyK 109 (2013) 400–406.
(77) Prof. Dr., Dr. h.c. Tuomo Lahdelma 60 éves. In: Fenyvesi K. – T,. Lahdelma (szerk.), Intézmények, folyamatok és kutatások a nemzetközi magyarságtudományban. A Jyväskyläi Egyetem Magyyarságtudományi programjának első húsz éve. Spectrum Hungarologicum 7. Jyväskylä–Pécs 2013. 218–221.


Újságokban megjelent finn(ugor) tárgyú cikkek (nyelvművelés, ismeretterjesztés, műfordítás) és oktatási segédanyagok:

– Egy év Finnországban. Egyetemi Élet 1964. III. 27.
– Körülbelül. HB Napló 1965. V. 23.
– Fél cipő – félcipő. HB Napló 1965. XI. 7.
– Nemzetközi nyelvészkongresszus. Egyetemi Élet 1966. IX. 22.
– Toivo Pekkanen: Emberek (fordítás). Észak-Magyarország 1967. IV. 26.
– Viljo Kojo: Az utolsó napkelte (fordítás). Észak-Magyarország 1968. I. 21.
– Olli: Vakondirtás (fordítás). Szövetkezeti Élet 1968. II. 23.
– Finnország – a repülőgép ablakából. Déli Hírlap 1969. X. 1.
– Milyen nyelven írták a finn himnuszt? Déli Hírlap 1969. XI. 25.
– Hyvää joulua! Finn karácsony. Déli Hírlap 1969. XII. 24.
– Unkarilaisten nimien ääntämisestä II. Suomi-Unkari 1969:6, 24–27.
– Helsinki Európa legtisztább városa. Déli Hírlap 1970. II. 17.
– A finnek szeretik a könyveket. Déli Hírlap 1970. III. 3.
– A lappok mint turista-látványosság. Déli Hírlap 1970. III. 24.
– Szauna a parlamentben. Déli Hírlap 1970. IV. 1.
– Lukijalle (elõszó Illyés Gy. Puszták népe finn kiadásához). Hämeenlinna 1970. I–VII.
– Sándor Petõfi. (Petõfiä suomeksi. Toim. Aulis J. Joki–Hannu Launonen–László Keresztes. Publicationes Instituti Hungarici Universitatis Helsingiensis 3. Helsinki 1974.) 4–7.
– Kuusi vuotta unkarin kielen lehtorina Suomessa. Suomi-Unkari 1975:12, 20–22.
– Egy boldog ember Finnországból. (Színházi jegyzet a "Hetven év a sarkcsillag alatt" címû monodráma kapcsán.) HB Napló 1978. II. 25.
– FEB-tanfolyamszervezés. A FEB-táborok munkája. (Varga Katalinnal) Szeged 1978. 43–64.
– Az önálló Finnugor Nyelvtudományi Tanszék 25 éve (1952–1977). A KLTE évkönyve 1977–78. tanév. Debrecen 1979. 71–79.
– A finnugor népek népmûvészete (hangosított diasorozat). KLTE Oktatástechnikai Központ, Debrecen 1979. 40 l. + 112 dia + 60' és 100' kazetta.
– Lappok (számik). Alföld 1980/8. 87–88.
– Michael Branch–Antero Niemikorpi–Pauli Saukkonen: A Student's Glossary of Finnish. WSOY, Porvoo–Helsinki–Juva 1980. 378 l. (magyar értelmezések)
– Finnugor kongresszus Turkuban. Egyetemi Élet 1980. X. 13.
– Ösvény õsköltészetünk forrásaihoz. HB Napló 1980. XII. 25.
– Balladin Shakespeare: János Arany 1817–1882. Keskisuomalainen 1982. III. 17.
– Intensiivinen unkarin kurssi. Jyväskylä 1982. 47+10 l.
– Baráti rokonság. Magyar Ifjúság. XXIX/8. 1985. II. 22. Kulturális melléklet 28–29.
– Finn nyelv. A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Mûvelõdésügyi Minisztérium. Bp. 1986. 20 l.
– A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. Hungarológiai Ismerettár 1. Nemzetközi Hungarológiai Központ. Bp. 1989. 227–229.
– Az õshaza közelében. Magyarország XXVII/32. (1990. aug. 10.) 27.
– A VII. Nemzetközi Finnugor Kongresszus (CIFU–7). Csokonai Kalendárium 1991/1992. Debrecen 1991. 291–293.
– A jojka. In: Nagy Katalin (vál.) "Hét határon hallik húros daru hangja." Morzsák az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek irodalmából és életébõl. Faunus. Budapest 1994. 235.
– A magyar határozórendszer oktatásáról Finnországban. In: Giay Béla és Nádor Orsolya (szerk.) A magyar mint idegen nyelv / Hungarológia. Tankönyv és szöveggyűjtemény. Bp. 1998. 497–498.
– A magyar mint kisebbségi nyelv – a magyar mint idegen nyelv ( magyar nyelv- és kultúraelsajátítás kérdései). Lektori konferencia, Bp. 2000. VIII. 22. Hungarológia 3 (2000/3) 176–179.
– Nyelvújítási törekvések az új mordvin bibliafordításokban. Finnugor Világ 2001. december. VI. évf. 4. sz. 11–14.
– Norvég nyelvtani vázlat. In: (Keresztes László–Ove Lund): Norsk–ungarsk–norsk lommeordbok. Norvég–magyar–norvég zsebszótár. Oslo 2002. 644–651.; 2. opplag, 2. kiadás 2005.
– Kortfattet ungarsk grammatikk. In: (Keresztes László–Ove Lund): Norsk–ungarsk–norsk lommeordbok. Norvég–magyar–norvég zsebszótár. Oslo 2002. 656–672.
– Új zsebszótár. MBK Híradó 11/2. (Oslo, 2002. június) 3. o.
– 50 éves a debreceni finnugor tanszék. Finnugor Világ. A Reguly Társaság Értesítője. VII. évfolyam, 4. szám. 2002. december. 49–51.
– Finnugor konferencia Hamburgban. Finnugor Világ, A Reguly Társaság Értesítője VIII. évfolyam, 3. szám. 2003.szept. 48–49.
– VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Debrecen, 2006. augusztus 22–26. Finnugor Világ XI. évf. 4. sz. (2006. dec.) 27–30.
– Jyväskylä - régi álmokból mai valóság. Debreceni Disputa 08/09. 28–30.
– Kalevi Wiik: Az európai népek eredete. (ism.) Finnugor Világ XIV/2. A Reguly Társaság Értesítője. Budapest, 2009. június, 36–39.
– Bővülő nyelvcsaládom – utam a nyelvi gazdagsághoz. In: Kontra Miklós–Bakró-Nagy Marianne (szerk.): A nyelvészetrõl – egyes szám, elsõ személyben II. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Szeged 2009. 91–98.
– Rokon népek napja, finnugor konferencia Tartuban. Finnugor Világ XIV/4. A Reguly Társaság Értesítõje. Budapest, 2009. december, 28–29.
– A finnugor népek irodalmi nyelvének kérdései az újabb bibliafordítások tükrében. Finnugor Világ XV/3. A Reguly Társaság Értesítője, Budapest, 2010. szeptember. 29–38.


Szerkesztõi tevékenység

- CIFU–7/1A, 1B, 2A, 2B, 3A, 3B, 3C, 4, 5, 6, Programma (1990)
- FUD 1 (1989), 2 (1991), 3 (1994), 6 (1999), 7 (2000), 9 (2002), 10 (2003), 11 (2004), 12 (2005), 13 (2006), 14 (2007), 15 (2008), 16 (2009), 17 (2010), 18 (2011), 19 (2012), 20 (2013)
- HungBeitr 2 (1994), 3 (1995), 6 (1996)
- Finsk-ugriske dager 1995. Foredragssamling om finsk-ugriske emner. Oslo 1998.
- A magyar nyelv idegenben. Debrecen–Jyväskylä 2002.
- A nyelvrokonságról - Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság. Budapest 2010.


TMB-tevékenység

(1) Pusztay János, Analóg vonások az uráli és a paleoszibériai nyelvek névszói rendszerében (kand. ért.). 1986. X. 20. –(bizottsági titkár)
(2) Lahdelma Tuomo, Vapahtajaa etsimässä. Evankeliumit Endre Adyn lyriikan subtekstinä vuoteen 1908 (doktori ért., Jyväskylä, Finnország). 1986. V. (opponens)
(3) Szíj Enikõ, Votják (udmurt) rokonságnevek (kand. ért.).1987. VI. 10. (bizottsági tag)
(4) Mészáros Edit, Az erza-mordvin igeképzõk (kand. ért.). 1988. IV. (opponens)
(5) Bereczki Gábor, A cseremisz nyelvtörténet alapjai (doktori ért.). 1987. X. 25. (bizottsági titkár)
(6) Honti László, Az uráli nyelvek tőszámnevei (doktori ért.). 1989. III. (bizottsági tag)
(7) Jakab László, Magyar–finn szótár (kand. ért.). 1990. I. 10. (bizottsági titkár)
(8) S.Hámori Antónia, Történeti–etimológiai és grammatikai tanulságok (kand. ért.). 1990. I. 30. (bizottsági tag)
(9) Sz.Bakró-Nagy Marianne, Az U/FU alapnyelv fonotaktikai leírása (kand. ért.). 1991. I. (bizottsági tag)
(10) Sipőcz Katalin, A vogul nyelv színnevei (doktori értekezés opponense). 1993. január
(11) Anu Nurk, (mag. diss.) Tartu, 1995. VI. 2.
(12) Zaicz Gábor, A mássalhangzók kiesése a mordvinban (doktori [PhD] értekezés opponense). Szeged, 1996. június 5.
(13) Domokos Johanna, A lapp költészet fordításszemiotikai vizsgálata (PhD értekezés opponense) Szeged, 1999. június 2.
(14) Pusztay János, Diskussionsbeiträge zur Grundsprachenforschung (Beispiel: das Protouralische) – az MTA doktora értekezés opponense (nem lett vitára bocsátva)
(15) Molnár Judit, A mordvin prolativus mint igevonzat (PhD értekezés opponense) Szeged. 2000. június 14.
(16) Denis Estill, Is there word-stress in Erzya-Mordvin? A synchronic and diachronic analysis of lexical prominence. (PhD értekezés előopponense) Helsinki, 2000. január.
(17) Csúcs Sándor, A permi alapnyelv rekonstrukciója (az MTA doktora értekezés opponense) 2001. december.
(18) Bakró-Nagy Marianne, A szótag szerkezete és történeti alakulása az obi-ugor nyelvekben (MTA doktori értekezés opponense) 2002. szeptember 11.
(19) Marjatta Jomppanen, Pohjoissaamen ja suomen perusinfinitiivi vertailussa. leat ja olla -verbien yhteydessä sekä toisteinen infinitiivi lauseen verbikeskuksena (PhD értekezés előopponense) Oulu, 2008. szeptember. – Pohjoissaamen ja suomen perusinfinitiivi vertailussa leat ja olla -verbien yhteydessä. (PhD értekezés opponense) Inari, 2010. január 16.
(20) Falk Nóra, A réntartás terminológiája a norvéglappban. (PhD értekezés opponense) Budapest, 2010. február 12.; Piliscsaba, 2012. május 10.
(21) Székely Gábor, Reguly Antal Északi-Urál térképének helynevei. (Habilitációs értekezés bírálója) Debrecen, 2011. május 2.
(22) Havas Ferenc, A prenominativitás-elmélet és alkalmazása az uráli nyelvekre (MTA doktori értekezés opponense) 2012. június 18.
(23) Kelemen Ivett, A pluratívák (plurale tantumok) vizsgálati lehetőségei, különös tekintettel az északi lappra. (PhD értekezés – bizottsági tag) Debrecen, 2013. április 19.