Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
345
nulmányozta részletesebben, és a finn nyelv elsajátításának csak egy kis sze-
letére, a partitívusz használatára koncentrált. Az egyik legfontosabb javasla-
ta, hogy másfajta aspektusból kellene megközelíteni azokat a finnül tanuló-
kat, akik egy finnel közeli rokon nyelvet beszélnek, jelen esetben az észteket,
és azokat, akik nem a finnel rokon nyelvet vallhatnak anyanyelvüknek, ilye-
nek például a németek és a hollandok. Az explicit nyelvtanulás, a nyelvtani
szerkezetek szolgai bemagoltatása helyett inkább az implicit mechanizmuso-
kat kellene aktiválni és fejleszteni, akár egyes szituációk átélése révén, akár
az idegen nyelv hallgatása által.
A hetedik rész az általános összegzés (371–372). Újra összefoglalja a finn
nyelv, ezen belül a partitívusz használatának jellemzőit, a kutatás folyamatát
és célját, e vizsgálatban forrásként használt korpuszt. A disszertáció forrásául
elsősorban az ICLFI (International Corpus of Learner Finnish) szolgált, és a
szerző egy integrált kontrasztív analízist alkalmazva, hibaelemzésekre tá-
maszkodva jutott el a végső következtetésekig.
A disszertációt végül a bibliográfia (373–386) és a függelékek jegyzéke
zárja (387–392). Ez igen hasznos rész. Megtalálható benne többek között az
ICLFI szerkezeti leírása és a CEFR (Common European Framework of Refe-
rence for Languages) nyelvtudást igazoló szintjeinek jellemzői.
Összegezve tehát elmondható, hogy ez egy igen friss, aktuális disszertá-
ció. Olyan kérdést dolgoz fel, amelyet egyetlen finnül tanuló sem kerülhet el.
A partitívusz a finn nyelv egyik legfontosabb és leggyakoribb eleme. Az a
végeredmény, miszerint egy igen közeli rokon nyelvet beszélő személy
előnyben van a nyelvtanulás során azzal szemben, aki egy nem rokon nyelvet
tudhat magáénak, talán nem az évszázad legújabb felismerése. Azonban a
disszertáció erőssége és jelentősége abban rejlik, hogy valóban egy nagyon
produktív finn elemet vizsgál, ezért a dolgozat sokak számára hasznos infor-
mációkat hordozhat. A szerző egyszerre több nyelvet is (finn, észt, német,
holland) részletesen összevet. Az eredmények felhasználhatók további kuta-
tók számára is, ugyanakkor az oktatásra vonatkozó megállapítások pedig bár-
mely nyelvet oktató javára válhatnak. A hibaelemzések érzékletesek, bőven
találhatunk példákat is mind angol, mind finn nyelven.
E
NDRESZ
B
RIGITTA