Basic HTML Version
M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
206
Az EtV (39) szerint összetett szó:
горни
’hangot kiad; cseng, csilingel’ +
пов < поводемс
’felakaszt, odaköt’, ez az etimológia az utótag jelentése
miatt nem jöhet szóba. Sokkal valószínűbb Paasonen levezetése: az előtag
ugyanaz, de az utótag a
pov
’gomb’ szó, így a szó jelentése: ’klingender
Knopf’ (MdWb 1774; hasonlóképpen: ESM 60). Ha ez az etimológia helytál-
ló, akkor ebben a lexémában nincs
-v
képző.
45)
улав
’szekér, lovaskocsi’ (EMSz 394); ’воз, подвода’ (ERV 692);
’подвода / Fuhre, Fuhrwerk’ (MdWb 2445); ’kuorma, kuormarattaat’ (ESS
178). Moksa megfelelője:
улав
(MRV 778).
Törökségi eredetű szó, vö. miser
ilau,
csuv.
olav
(Paasonen 1897: 57; vö.
továbbá ESE 106; EtV 194; ESM 460). Ebben a szóban nincs mordvin képző.
46)
улов
’покойник; труп [halott, megboldogult; hulla]’ (ERV 693);
’покойник, труп / Verstorbener, Leichnam’ (MdWb 2447); ’vainaja’ (ESS
178).
Törökségi eredetű szó, vö. miser
ülek
(Paasonen 1897: 57; vö. továbbá
ESM 460). Ebben a szóban nincs mordvin képző.
47)
шаршав
’függöny’ (EMSz 439); ’занавес, шатёр’ (ERV 761); ’зана-
веска / Vorhang’ (MdWb 219); ’verho, esirippu’ (ESS 194).
Törökségi eredetű szó, vö. miser
čaršav,
csuv.
čaržav
(Paasonen 1897:
51)
.
Ebben a szóban nincs mordvin képző.
5.
A példatár adatai alapján tehát 22 olyan szót találtam, amelyben a
-v
többé-kevésbé biztosan képzőnek tekinthető. Ezek között feltűnően nagy
számban vannak jelen állat- (7) és növénynevek (6):
мияв
’hód < FP
*maja;
чичав
’bolha’
<
FU
*ćonča ~ ćoča;
коткудав
’hangya’ < FP
*kutke;
цёков
’fülemüle ~ dial.
ćokol, ćoko,
M
ćofks, ćoku;
шанжав
’pók’ ~ dial.
šanžaka;
šeńžej, šenžij; šandalks, šanča-londaks;
цянав
’fecske; füstifecske’ ~ dial.
śańa, śanaka, śańava,
M
ćanavńa;
марав
’muslica’ ~ dial.
марака,
ill.
умбрав
’sóska’ < FP *
om(p)ra;
шукшторов
’ribizli’ < FV *
č
‹
kč
‹
-t
‹
r
‹
;
кснав
’borsó’ < ?FP
*k
‹
ž
!
;
шоржав
’csorbóka’ ~ dial.
čorža, šorža, šorš,
šorža, sorža
(s talán szegről-végről ebbe a kategóriába sorolható a
цюцёв
’fürt’ ~ dial.
цуцка
és a
норов
’gabona,
termés’ < FP
*nor
‹
). Elképzelhető,
hogy az állatnevekben e képzőnek kicsinyítő funkciója volt.
Az analógia erős hatása miatt nem tartom kizártnak, hogy az ismeretlen
eredetűnek minősített
вадов
’héja’,
гавав
’karvaly’,
ёлдарав
’féreg; hernyó’,