Page 98 - FUD20

Basic HTML Version

K
ELEMEN
I
VETT
98
16. Épületek, helyiségek:
ávv
R
lanjat
’szórakozóhelyek’;
badj
Y
oasat
’fel-
építmények’;
doaibmanlanjat
’üzlethelyiségek’;
duolvačáhc
Y
kanálat
’csator-
nahálózat’;
lanjat
’helyiségek’;
maŋešsiivut
’járhatatlan, rossz út’;
stohkat
’hajógyár, hajójavító műhely’;
válgalanjat
’választóhelyiség’.
17. Ruházat.
A ruhadarabok – követve az emberi test szimmetriáját –
általában ugyancsak két vagy több részből állnak. A pluratívaként való
használatot viszont nemcsak ez a szimmetria indokolja: esetükben a többes
szám gyakran kollektív jelentésű, hiszen a viselet gyakran több ruhadarabból
áll.
17.1. Páros/szimmetrikus ruhadarabok:
buksadoalanat
’nadrágtartó’;
buvssat
’nadrág’;
čižž
Y
liivat
’melltartó’;
doŋgárbuvssat
’farmernadrág’;
fált-
tehat
’kezeslábas’;
gádjunliivat
’mentőmellény’;
gálbb
Y
náhstigat
’borjúbőr
nadrág’;
govdunliivvat
’úszómellény’;
heamselat
’nadrágtartó’;
juolg
Y
gárv-
vut
’lábbeli’;
lášmmohallanbuvssat
’tornanadrág’;
molssabuvssat
’alsónad
-
rág’;
sáhppát
’egy pár csizma’;
skuovat
’cipő, félcipő, lábbeli’;
stigat ~ stigát
’nadrág (rövid, bőr)’;
suohkk
R
buvssat
’harisnyanadrág’;
vuojadanbiktasat
’fürdőruha’;
vuojadanbuvssat
’fürdőnadrág’;
vu
R
lbuvssat
’alsónadrág’.
A nadrágot rómaiak hordták először, eredetileg a lábak védelmére. Két
bőrdarabból állt, amit a derékon kapcsoltak össze. Amikor megtanulták ezeket
a bőröket összevarrni, akkor született meg ez a ruhadarab. Ezt a névadási
motivációt tükrözi a lappban a
sitgat ~ stigát
forma (sg.
stihka ~ stihká
’bőr’
< ónorv.
stikka
’bőr’, Qvigstad 1893: 321), amely eredetileg bőröket
jelentett, majd később a bőrből készült nadrágot. Azokban a nyelvekben,
amelyekkel a lapp a legtöbbet érintkezik, ugyancsak többes formában hasz-
nálatos a ’nadrág’ jelentésű szó (fi.
housut;
sv.
byxor
). Ez a germán
*hūson-
’héj’ szóra vezethető vissza (vö. ném.
Hosen;
karj.
höüzüt;
észt
huus, huu
-
sad,
Ingo 1998: 419). A ’nadrág’ többes számú formájának használata vi-
szont nem csak külső minta hatására jöhetett létre. Magának a nadrágnak a
szerkezete (két, szimmetrikus szárból való felépülés) is motivációja lehet a
többes szám használatának. – A lappban használatos
buvvsat
’nadrág’
a nor-
vég
buksa, boksa
’nadrág(szár)’ szó átvétele (Qvigstad 1893: 121), de annak
többes alakját használják. Eredetileg ez is a fent említett germán
*hūson-
’héj’ szóra vezethető vissza (Ingo 1998: 421).
A
suohkk
R
buvssat
’harisnyanadrág’ összetett szó:
suohkku
’harisnya’ +
buvssat
’nadrág’
(<
buksa,
ld. fentebb). A ’harisnyanadrág’ megnevezése
szerkezetileg ugyanolyan, mint finn
sukkahousut
’ua’. Maga az előtag is
finnből való átvétel (fi.
sukka
’zokni’ > lp.
suohkku
’harisnya, zokni’) vagyis