Basic HTML Version
K
ELEMEN
I
VETT
92
A rendezvények, ünnepnapok között megfigyelhetők a
beaivvit
’napok’
utótagú összetételek. Ezek többes használatának oka a több időegységből va-
ló felépülés, vagyis a szó az adott esemény, rendezvény több napig tartó vol-
tára utal. Az egyes ~ többes megoszlás így az ’időegység’ ~ ’rendezvény’
formában történik. Különösnek tartható, hogy a ’napok’ szóval jelölt esemé-
nyek, ünnepek manapság már egynaposak, mégis a többes formával történik
a jelölésük. Ennek történelmi okai lehetnek, vagyis a jelentés változott, de a
megnevezés nem. Ingo azt is lehetségesnek tartja, hogy az orosz többes szá-
mú
uмeнuны
’névnap’ hatással lehetett a többes formák megszilárdulására,
mivel más finnugor nyelvekben is (lűd
immeń
$
d
’névnap’, vepsze
nimipä
(
äd
)
megfigyelhető ennek az orosz alaknak a többes átvétele (Ingo 1978: 166).
A
márkanat
’piac’ szó a finnből kerülhetett át
(markkinat),
a többes szá-
mú használat kialakulására Ingo két lehetőséget tart elképzelhetőnek: az
egyik szerint a piac korábban több napig tartott, illetve a többes szám haszná-
latát az a fonológiai jelenség is segíthette, hogy például a norvég
d
-t (vö.
norv.
marknad
) a finn
t
-vel helyettesítette, amit szóvégi pozícióban a nyelv-
érzék a többes szám jelének érzékelhetett.
Szintén átvétel a finnből a
meassut
’ünnepség’ (< fi.
messut
), mely mind-
két nyelvben rendelkezik egyes számú alakkal, viszont azok jelentése az
alábbiak szerint különül el: az egyes számú forma (lp.
meassu
, finn
messu
’mise’) egyszeri, speciális egyházi tevékenység, míg a többes forma több na-
pig tartó, általános, világi tevékenység. A számhasználatot érintő változást
tehát a tevékenység jellegében való változás eredményezi.
A
heajat
’esküvő, ünnep’ szó eredete igen érdekes. Az oroszországi lapp
nyelvek kivételével (lpKo
n
¤
´
í
ė
;
näi'mm ~ näimm;
lpKi
svādb
/
) szinte min-
den lapp nyelvben megtalálható: lpS
h
ÏI
'j
—
, hi
(
je;
lpU
heäjja, hiäjjama;
lpN
heajat;
lpL
h
Á
dja;
lpI
hææija- ~ hææjah
,
heejah
. Ennek ellenére az itt bemu-
tatott szavak közös, ősi lapp tőre nem vezethetők vissza: a lappba a finn
häät
’esküvő’ szó került át (SKES 100; SSA I: 213). A
häät
szó végső soron a kö-
zépalnémet
h
b
ge
(írott formái
hoege, hoge, hage, hege
) < germ.
*hugi-
szó-
ból származik, amelynek eredeti jelentése ’kedv’, ill. ’emelkedett hangulat,
boldogság, vidámság’ volt, ebből fejlődhetett ki a konkrét ’boldog ünnep, ün-
nepi vendégsereg, udvari ünnep, egyházi ünnepek’ jelentés (Koivulehto
2002: 493; részletesen ld. Kelemen 2012: 86–88).
6.3. Étkezések.
Az étkezések esetén a többes szám motivációja az étke-
zés, vendéglátás ünnepi jellegének hangsúlyozása. Az ünnepi étkezésekre jel-
lemző a több fogás, a teríték cserélődése, amely indokolhatja a többes számú
alakok használatának megszilárdulását. Jellemzően az ünnepi étkezések kö-