Basic HTML Version
A
PLURATÍVÁK SZEMANTIKAI CSOPORTJAI AZ ÉSZAKI LAPPBAN
91
elő, hogy a kelet-finnországi esküvők két részből álltak: az egyik része a
menyasszonyos háznál zajlott, míg a másik a vőlegényéknél (Palo 2001: 25).
A többes szám használatának kiváltója lehet továbbá bizonyos naptári és
egyházi ünnepeknek helyi, időbeli megoszlása. Meglehetősen logikus példá-
ul a karácsony pluratív alakja, hiszen ez kétnapos ünnep (és még ideszámít-
hatjuk esetleg a négyhetes adventet is).
6.1. Egyházi ünnepek.
Braun (1930: 13–14) véleménye szerint még a ke-
reszténység előtti időkből származó többes formák azok, melyek mintául
szolgálhattak az egyházi ünnepek megnevezésére. A lappban is számolha-
tunk ilyen jellegű folyamatokkal. Míg ugyanis a ’karácsony’ jelentésű
juovl
-
lat
a lappban többes számban szerepel, addig az átadó nyelvben (fi.
joulu
’karácsony’) egyes számban áll. Azaz a lappban feltételezhetően a már meg-
lévő többes számban álló ünnepek mintájára került a szó többes formába. Eb-
be a csoportba sorolhatók a keresztény ünnepek lapp megnevezései:
helloda
-
gat
’pünkösd’;
loahppášbasit
’vízkereszt’;
juovllat
’karácsony’. Példák:
be
-
as'sášbasit
’húsvéti ünnepek’;
beas'sážat
’húsvét’;
hellodagat
’pünkösd’;
juovllat
’karácsony’;
loahppášbasit
’vízkereszt’;
loahppážat
’vízkereszt’;
mih
-
camársuovvasat
’Szent Iván napja’;
mihkalmasbasit
’Szent Mihály ünnepek’.
A
beassážat
a finn
pääsiäinen
’húsvét’ szó átvétele (SSA II: 464). Lin-
dahl – Öhrling 1780-as szótárában már szerepel
P
|
ssats
formában, de egyes
számban, tehát a pluratívává való átalakulás már a lappban következhetett be
(részetesen ld. Kelemen 2012: 86).
6.2. Rendezvények, események.
Az e csoportba sorolható
események is
több napig tartanak, vagy több részmozzanatra oszthatók. Példák:
dánsejač-
čat
’bál, táncest’;
eahk
Y
tvásut
’estély’;
eal'ligovat
’filmvetítés, mozi’;
gield-
daválggat
’helyhatósági választások’;
gihlájaččat
’eljegyzési ünnep’;
girk
R
-
meanut ~ kirk
R
meanut
’istentisztelet’;
gráv'vejaččat ~ kráv'vejaččat ~
ráv'vejaččat
’végtisztesség, temetés’;
heajat
’esküvő’;
hearrábeaivvit, her-
rásbeaivvit
’országgyűlés’;
jugalmasat
’dorbézolás, tivornya’;
márkanat
’piac’;
meassut
’ünnepség’;
riikkabeaivvit
’parlament’;
ristejaččat
’keresz-
telő’;
soagŋut
’eljegyzési ünnepség’;
vásut
’mulatozás’;
vuovddálmasat
’ba-
zár’.
Dánssat
’bál, táncest’: az egyes jelentés jelöli magát a tevékenységet
(
dánsa
’tánc’) a többes forma pedig az eseményt, ahol ez a tevékenységi for-
ma jellemző. Vagyis az egyes szám ~ többes szám jelentés szerinti elkülöné-
se a ’cselekvés’ ~ ’esemény’.