Page 89 - FUD20

A

PLURATÍVÁK SZEMANTIKAI CSOPORTJAI AZ ÉSZAKI LAPPBAN

89

rek’) is (Fokos-Fuchs 1935: 321–322) (az északi lapp korrelatív képzőről

részletesen ld. Kelemen 2009: 47–55).

1.2. Azonos tevékenységet végző emberek:

aviisaolbmot

’sajtó’;

báhpat

’papság’;

b

#

rošteaddjit

’publikum’;

fávttat

’őrség, őrszolgálat’;

girdihám

-

manbargit

’reptéri személyzet’;

mieđušteaddjit

’kíséret’;

muŋkkat

’szerzetes-

rend’;

nonnát

’apácarend’;

oahpaheaddjit

’tanári kar’;

riikkabeaiv

Y

olbmot

’parlamenti képviselők’.

1.3. Embercsoportok:

allaolbmot

’arisztokrácia’;

bahážat ~ bahážagat

’ellenségek (egymás között)’;

borgárat

’polgárság’.

2. Állatok:

bátn

Y

fál'lát

’fogascetek’;

biebm

R

lottit

’baromfi’;

botkkahasat

’rovarok (Insecta)’;

meađđ

Y

mat

’halikra’;

oamit

’jószág’;

rigg

Y

eal'lit

’gerin-

cesek’;

soajálaččat

’baromfi’;

šibihat

’marha’;

šlieddaeal'lit

’puhatestűek’.

3. Növények:

aj

Y

ráss

Y

šattut

’mákfélék (Papaveraceae)’;

bađv

Y

šattut

’hü-

velyesek’;

bákt

Y

gáiskk

Y

šattut

’páfrányfélék (Polypodiaceae)’;

buđetgilvagat

’vetőburgonya’;

čáhppesmuorj

Y

šattut

’varjúbogyófélék (Empetraceae)’;

daŋasšattut

’erikafélék (Ericaceae)’;

dálv

Y

fuođđarat

’téli takarmány’;

eav-

r

R

šattut

’keserűfűfélék (Polygonaceae)’;

fiskesráss

Y

šattut

’boglárkafélék

(Ranunculaceae)’;

geapmanšattut

’orchideafélék (Orchidacea)’;

hávgaráss

Y

-

šattut

’gyékényfélék (Sparganiaceae)’;

irisšattut

’nősziromfélék (Iridaceae)’;

juopm

R

šattut

’sóskafélék (Polygonaceae)’;

kál'lašattut

’kontyvirágfélék

(Araceae)’;

lávk

Y

šattut

’hagymafélék (Alliaceae)’;

muoks

Y

sámmálat

’májmo-

hák (Hapaticopsia)’;

niehtt

Y

šattut

’bükkfavirágúak (Corylaceae)’;

ol'j

R

muor

-

rašattut

’olajfafélék (Oleaceae)’;

piōnašattut

’babarózsafélék (Paeoniaceae)’;

res

#

dašattut

’rezedafélék (Resedaceae)’;

ruoivát

’kender’;

sahálastašattut

’békatutajfélék (Hydrocharitaceae);

šákkošráss

Y

šattut

’tengerifűfélék (Zoste-

raceae)’;

tamariskašattut

’tamariskafélék (Tamaricaceae)’;

viđit

’békaszőlő-

félék’);

viht

Y

šattut

’békaszőlőfélék (Potamogetonaceae)’;

vuovdarásit

’er-

nyősvirágzatúak (Apiaceae)’.

Az állatok és növények csoportjába tartozó pluratívák esetén fontosnak

tartom hangsúlyozni, hogy ezek többségét „kvázi” pluratíváknak tartom. A

ténylegesen csak többes számban álló növények (pl.

ruoivát

’kender’) mellett

a csoport ugyanis elsősorban a biológiából ismert rendszertani csoportokat

jelöli, így számuk bővülhet. Mivel azonban a vizsgált szótárakban csak töb-

bes számban szerepeltek, így szükségesnek tartottam ezeket az elemeket is

bevonni a vizsgálatba. A növények esetén kétféle szerkezetben valósul meg a