Page 88 - FUD20

Basic HTML Version

K
ELEMEN
I
VETT
88
Sammallahti 1989, 1993; Kåven et al. 1995; Sammallahti – Nickel 2006).
2
Az így gyűjtött 1036 pluratíva az alábbi 26 szemantikai csoportba sorolható:
1. Emberek
1.1. Családtagok, rokonok, ismerősök:
áhčežat
’apa és fia, apa és lá-
nya’;
būrežat
’barátok, barátnők (egymás között)’;
curregat
’ikrek (egymás kö-
zött)’;
dovdosaččat
’ismerősök (egymás között)’;
ednožat
’nagybácsi lány-
testvérének a gyerekével’;
ētneža(ga)t
’anya és gyerek (anyáék)’;
fūlkkežat
’rokonok (egymás között)’;
láhčamaččat
’apósok (egymás között)’;
manježat
’sógornők (egymás között)’;
oamb
#
ležat
’(lány) unokatestvérek (egymás kö-
zött)’;
ránnat ~ ránnit
’szomszédság’;
risváhnemat ~ vánhemat
’keresztszü-
lők’;
váhnemat ~ vánhemat
’szülők’;
vieljažagat ~ vieljažat
’fiútestvérek
(egymás között)’;
vielljabēležat
’mostohatestvérek (egymás között)’.
Az itt felsorolt példák többségében az
képző szolgál
a korrelatív vi
-
szony kifejezésére.
3
Az
denominális képző személyjelölő származékot
hoz létre, amely két vagy több személy egymáshoz való viszonyát fejezi ki
(Nesheim 1942: 30; Korhonen 1981: 321; Lakó 1985: 69). A képző eredeté-
ről egybehangzó vélemények születtek, eszerint a fgr. *
-nsa/-nsä
vagy
*-nća/
-nćä, -nć(e)
alakra vezethető vissza. Ennek eredetileg nomen possessorisi, ill
deminutív jelentése volt. Ez a jelentés megfigyelhető több rokon nyelvben is,
sőt ezekben a dualishoz közel álló kollektív jelentés is megvan (Toivonen
1927: 38–54, 172, 234; Korhonen 1981: 321).
A lapp példákon túl ezzel a képzővel találkozhatunk az észtben (nyelvj.
sõzaritse
’lánytestvérek együtt’,
velitse
’fiútestvérek együtt’); az osztjákban
(
ò
X
¬
s
$
зn
’fiú és lánytestvér, lánytestvérek’); a szamojédban (
šitt
Ï
isa
]
umos-
]
ä
]
i
’férfi és nő, házaspár’) és a finnben (
kaksoiset
’kettős’ >
kaksoset
’ik-
2
Hangsúlyozom, hogy tanulmányomban nem a valós nyelvhasználatot, hanem a szótá-
rak szóállományát vizsgáltam. Az általam gyűjtött adatokból nem vonhatunk le általá-
nos következtetéseket az adott nyelvi jelenség tényleges használatára, gyakoriságára
vonatkozóan.
3
A képző kapcsolódási szabálya az északi lapp főnevek mind a három (páros, páratlan
és összevont) tőtípusa esetén a következőképpen valósul meg: a tő egyes accusativus/
genitivus alakjához kapcsolódik az
képző Gen/Acc formája, majd ezt követi a többes
szám
-t
jele. Páros tő:
vieljaža(ga)t
’fiútestvérek’
(<
viellja
’fiútestvér’); páratlan tő:
ustibaččat
’barátok’ (<
ustit
’barát’); összevont tő:
olbmážat
’barátok, címborák’ (<
olmmoš
’ember’). A kapcsolódás során bekövetkezik egy tőbelseji
i > e, u > o
vál-
tozás, illetve az ütem első szótagjában bekövetkező monoftongizáció is megfigyelhető,
pl.
fuolki
’rokon’ >
fūlkkežat
’rokonok együtt’.