Page 87 - FUD20

Basic HTML Version

D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
20.
D
EBRECEN
, 2013
87
A pluratívák szemantikai csoportjai az északi lappban
K
ELEMEN
Ivett
Korábbi, az északi lapp nyelv pluratíváival
1
foglalkozó írásaimban (Kele-
men 2008, 2009, 2011, 2012) hosszabb-rövidebb terjedelemben már utaltam
az északi lapp pluratívák szemantikai csoportjaira. Ebben a tanulmányban a
pluratívák minél teljesebb szemantikai elemzését igyekszem elvégezni.
A nemzetközi szakirodalom (vö. pl. Braun 1930; Baufeld 1979; Ingo
1978, 1997) által legkedveltebb vizsgálati módszer a pluratívák szemantikai
szempontú megközelítése, mivel azok jól csoportosíthatók kategóriákat hoz-
nak létre. Ennek az lehet az oka, hogy kialakulásuk nem véletlenszerű, köz-
tük logikai-szemantikai kapcsolat fedezhető fel.
Az alábbiakban bemutatom az északi lapp nyelv pluratíváinak egyik le-
hetséges szemantikai csoportosítását. Tanulmányomban az egyes szavak ere-
detéről csak akkor szólok, ha erről elegendő információval rendelkezem.
Ezek a rövidebb értelmezések jól mutatják, hogy a pluratívák vizsgálata nem-
csak nyelvészeti, hanem művelődéstörténeti és néprajzi szempontból is igen
érdekes.
Az északi lapp pluratívák elemzéséhez a rendelkezésemre álló összes
északi lapp szótár adatait feldolgoztam (Nielsen 1932–1962; Lagercrantz 1939;
1
A
pluratíva
terminust a nyelvészeti szakirodalomban
plurale tantum
-ként ismert nyelvi
jelenségek megnevezésére használom. A két fogalom nem szinonim, a pluratíva az
adott jelenséghez tartozó elemek tágabb halmazát képes lefedni azáltal, hogy elhagyjuk
belőle a „tantum” által jelölt kizárólagosságot, viszont megtartjuk a speciális többes-
mozzanatot. A pluratíva – értelmezésemben – olyan nyelvi jelenség, melyben az egyes
vagy kollektív jelentés többes formában valósul vagy valósulhat meg (vö. Ingo 1978:
42). Tágabb értelemben pluratívának tekintek tehát minden olyan szót, amely: 1) nem
rendelkezik egyes számú paradigmával; 2) rendelkezik egyes számú paradigmával, de
az egyes és a többes számú alak jelentése kisebb vagy nagyobb mértékben eltér egy-
mástól; 3) rendelkezik egyes számú paradigmával, és az egyes és a többes számú ala-
kok jelentése között látszólag nincs különbség.