Basic HTML Version
E
NDRESZ
B
RIGITTA
56
zók alá tett vesszővel jelölik, pl.
oņ
-
i
=
ōńśi
’van neki’. Sokszor viszont csak
n
szerepel ott, ahol
ņ
-nek kellene lennie (
nirnьl
=
ńir
’bokor, cserje’,
nila
=
ńila
’négy’). Úgy tűnik, hogy az
i
előtti palatalizált
n
hangot fölöslegesnek
tartották a szerzők külön mellékjellel ellátni. Csak ott használnak tehát mel-
lékjelet, ahol a hangkörnyezetből automatikusan nem következtethető ki a
mássalhangzó lágy volta. A palatalizált
ť
jelölése
ţ
(
vaţa
’rövid’ =
wāťa
), ám
ezt sem mindig jelölik ott, ahol várható vagy logikus lenne (ez egyébként
meglehetősen ritka hang a manysiban). A
ļ
a palatalizált
ľ
jelölésére haszná-
latos (
Vasiļ
’Vaszil’,
ļoηh
=
ľōηχ
’út’), azonban ez sem következetes: például
a
juvle
(~
juwľe
) ’hátra, vissza’ esetében sem tesznek a kiadványban az
l
alá
vesszőt, minthogy az
e
előtt palatalizálódhat a mássalhangzó, így a mellékje-
let fölöslegesnek ítélték. Sajnos, az anyagban nem voltak olyan szavak, ame-
lyek
-le-, -li-
szekvenciákat tartalmaztak volna, s nem találtam
-ńe-
szekven-
ciát sem, így nem derült ki, hogy ilyen esetekben használtak volna-e mellék-
jeles
n
-betűt (a könyvbeli példákban csak kemény hangok szerepelnek:
ne
=
nē
’nő’,
nematьr = nēmat
ü
r
’semmi’). – A könyv a palatalizáció nyomda-
technikai jelölésében következetlen, mert az
ś
jelölésére az áthúzott
-
betűt
használja (
oņ
-
i
=
ōńśi
’van neki’). Lássuk példákkal illusztrálva, a következő
hangkapcsolatok előfordulását a könyvben:
-ni
mini
=
mini
’megy’;
ani = āni
’csésze’
-ńi
haņi
-
tahtuŋkve = χańiśtaχtuηkwe
’tanítani’,
2
haņi
-
tan hum =
χańiśtan χum
’tanító’
-li
ali
-
laŋkve = aliślaŋkwe
’vadászni’;
unli = ūnli
’ül’
-ľi
ļuli = ľūľi
’áll’
-le puvlen = puwlen
’fürödj!’
-ľe tuvle = tuwľe
’odafelé’
A többi mássalhangzó jelölése a következőképpen alakul: a bilabiális
w
-t
v
-vel jelölik:
jiv
(=
jiw
) ’fa’,
juv
(=
juw
) ’be-, le-, vissza-, haza-’. Ugyancsak
v
jelenik meg az infinitívusz képzőjében is (
minuηkve
=
minuηkwe
’menni’).
Ám olykor előfordul, főképp szótagzáró helyzetben, hogy a
v
helyén
u
áll
(
tau
=
taw
’ő’,
oul
=
owl
’első’). A
γ
-t
,
-vel írja a szerző (
talь
,
=
tāliγ
’tél’),
viszont
g
is előfordul, például a címlapon (
kniga
’könyv’), holott ez teljesen
idegen a manysitól. Kérdés, vajon mit ejtenek a vogulok e szóban? Nagy va-
lószínűséggel
γ
-t vagy
k
-t. A
χ
helyén
h
-t találunk (
noηh
=
nōηχ
’föl’).
Jelentős problémát jelentett a tankönyv összeállítója számára az oroszban
meglevő, a manysiban viszont idegen hangok jelölése. Ezekre igyekezett va-
2
Ez azonban a szövegben előfordul palatalizált
ņ
mellékjel nélkül is:
hani
-
tahtuŋkve.