Basic HTML Version
I
N MEMORIAM
397
kozta futballista múltja is: ha tíz-húsz évvel később születik, válogatott focista
lehetett volna belőle…
Lektori évei alatt született első nyelvkönyve, az
Unkarin lukemisto sanas-
toineen
[Magyar olvasókönyv szójegyzékkel] (Helsinki, 1965). A Finn Irodal-
mi Társaság Tietolipas sorozatának 40. tagjaként napvilágot látott műben Ba-
lassitól és Zrínyitől Vörösmartyn, Petőfin, Aranyon át József Attiláig és Illyés
Gyuláig 18 költő; Jókaitól Lengyel Józsefig 13 író műveiből adott közre sze-
melvényeket, melyekhez öt tudományos próza (Bárczi, Kodály stb.) is csatla-
kozott, s – ismerve Nyirkos népdalok iránti vonzalmát, írhatjuk, hogy termé-
szetesen – nyolc népdal is helyet kapott a kötetben, amelyet (előrevetítve,
megalapozva későbbi lexikográfiai munkásságát) 142 lapos szójegyzék zárt.
Ugyancsak a Tietolipas sorozatban (71. szám) jelent meg következő nyelv-
könyve, a
Nykyunkarin oppikirja
[Mai magyar nyelvkönyv] (1972-ben, majd
javított kiadása 1979-ben). A kötet a korszellemnek megfelelően épül fel: leíró
szövegek, szószedet, nyelvtani magyarázatok, gyakorlatok. A tematikában a
hagyományos témakörök (utazás, szállodában, színházban, orvosnál stb.) he-
lyet kap egy debreceni és egy hortobágyi kirándulás, és a magyar sportról
szóló lecke is.
Nyirkos lektori évei alatt azzal szembesült, hogy nem áll a tanulók rendel-
kezésére korszerű magyar–finn szótár. (Az addigi egyetlen mű Weöres Gyula
1934-es szótára volt, amely egyrészt elavult, másrészt már nem volt kapható,
harmadrészt pedig eleve csak zsebszótár terjedelmű volt, ami alkalmatlannak
bizonyult a komolyabb tanulásra.) E hiány pótlására vállalkozott Nyirkos Ist-
ván:
Unkarilais–suomalainen sanakirja. Magyar–finn szótár
c. munkája
1969-ben jelent meg Helsinkiben (2. kiadása: 1977). A 380 oldalas szótár
alapja az előbb említett nyelvkönyv szójegyzéke volt. A szótár szókincsanyaga
megfelelt a kommunikatívabb tanulási igényeknek, de műve, számos erénye
mellett mégsem vált széles körben használatos opusszá, hanem rövidesen
visszaszorult a könyvtárak és könyvgyűjtők polcára. Erről a fordulatról azon-
ban nem a nagyközönség, hanem maga Nyirkos István „tehet”, aki 1977-ben
megjelentette újabb művét (
Suomi–unkari–suomi taskusanakirja
[Finn–ma-
gyar–finn zsebszótár], Helsinki, 712 lap), amely – számos kiadást (1979, 1986,
1988, 1991) megérve – a finnországi magyarbarátok, a turisták és a nyelvtanu-
lók sokaságának fontos segédeszközévé vált. Műve egy rendkívül sikeres finn-
országi sorozat részeként jelent meg. Kisméretű formája miatt könnyen kezel-
hető (bár nagyon apróbetűs a szövege), a szócikkek egyszerű felépítése miatt
nyelvészeti előélet nélkül is jól használható. Külön turistabaráttá teszi az étel-
és italnevek szókincse (519 magyar ételnévvel!) és egyfajta társalgási zseb-
könyvszerű függeléke.