Page 392 - FUD20

Basic HTML Version

I
N MEMORIAM
392
lis J. Jokival és a végén Reino Peltolával együtt) – nagy alázattal végezte.
Ugyanő indította útjára ennek a szótárnak modern változatát
Suomen sanojen
alkuperä
(SSA I [1992]) címmel. A sorozatot végül Ulla-Maija Kulonen fe-
jezte be (1995, 2000).
Megítélésem szerint – és ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül –
Erkki Itkonen az egyik legnagyobb finnugrista nyelvész volt. Évtizedekig volt
a Finnisch-ugrische Forschungen főszerkesztője. Főként itt publikált. Ettől lett
a FUF azzá, aminek ma értékelik. „Külföldön”, magyar és német folyóiratok-
ban „csak” néhány közleménye jelent meg. 60-éves jubileumán az MSFOu
150. (Helsinki 1973) kötetében tisztelegtek előtte kollégái és barátai. A kötet
elején kedvesen mosolygó úriember fényképe tekint vissza az olvasóra.
Én 1962 őszén találkoztam vele először. Amikor szeptember végén Finnor-
szágba érkeztem, hozzá vittek, hogy itt van egy magyar ösztöndíjas Debrecen-
ből. Átadtam neki illendően debreceni tanáraim üdvözletét. Erre nagyon barát-
ságosan reflektált, és javasolta, hogy járjak a mordvin nyelvtörténeti előadásai-
ra. Ez meghatározó momentum lett tudományos pályámon. A tanév végén
vizsgára jelentkeztem. Megadta a penzumot: tíz oldalnyi mordvin szöveg for-
dítása és mordvin nyelvtörténet. Felajánlotta, hogy a nehezebb részletek fordí-
tásában segíteni fog. Be is mentem hozzá vizsga előtt, hogy tisztázzam azokat
a részeket, amelyekkel nem boldogultam. Készségesen segített. Aztán a vizs-
gán azt a hosszú bekezdést adta, amelyben nem kértem a segítségét. Szerény-
telenség nélkül mondhatom, hogy kollégáinak azzal dicsekedett: a magyar ösz-
töndíjas hibátlanul fordította a mordvin szöveget finnre. Mellesleg két tippet
adott nekem jövőmet illetően: érdemes kutatni 1) a mássalhangzók történetét,
valamint 2) a tárgyas ragozás kialakulását. Kandidátusi értekezésemet az első
témából írtam. Elküldtem neki a munkámat. Azt írta, gratulál és hogy a rész-
letkérdésekben vitatkozna velem. Ekkor azonban már fogytán volt az ereje, és
már nem érte meg, hogy megjelentessem és megvédjem akadémiai doktori ér-
tekezésemet a determinatív ragozás keletkezéséről.
Amikor lektorként láttam viszont őt 1969-ben, felajánlotta, hogy akkor
mostantól „tegezünk” (=
sinutellaan,
azaz tegeződjünk). A hosszú idő távlatá-
ból is változatlan szeretettel emlékszem mesteremre.
K
ERESZTES
L
ÁSZLÓ