Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
354
Sonja Gehring – Sanni Heinzmann: Suomen mestari 2.
Suomen kielen oppikirja aikuisille
Finn Lectura, Helsinki 2012. 320 l.
ISBN 978-951-792-477-1
A szerzőpáros 2010-ben kiadott nagy sikerű nyelvkönyvének
(Suomen
mestari 1)
folytatása 2012-ben jelent meg a Finn Lectura kiadásában. Hason-
lóan az első kötethez, ez a könyv is rendkívül modern, színes és egynyelvű.
Ahogy a könyv alcíme
(Suomen kielen oppikirja aikuisille)
is mutatja, a 320
oldalas nyelvkönyv a felnőtt közönséget kívánja megcélozni. A könyv elő-
szava alapján a nyelvkönyv megfelel a Közös Európai Referenciakeret
(Common European Framework of Reference for Languages) A2/1-es szint-
jének. A szerzők nyelvkurzusra, valamint önálló tanulásra egyaránt ajánlják
művüket.
A nyelvkönyv összesen nyolc leckét tartalmaz. A két részre (szókincs és
nyelvtan) bontott
Tartalomjegyzékben
(4–5) nyomon követhetjük az egyes
leckék felépítését. A szókincs a következőképpen épül fel: (1) utazás, ruhák,
indulatszavak, idő kifejezése; (2) egészség és betegség, testrészek, orvosnál;
(3) nyaraló, szauna, természet; (4) szabadidő és hobbi; (5) hivatali ügyinté-
zés; (6) esküvő, párkapcsolat, ünnepek és szokások; (7) iskolázottság/oktatás,
munka; (8) vásárlás, ügyintézés. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a
nyelvkönyv a hétköznapi élet szókincsét próbája elsajátíttatni a tanulókkal.
A grammatikai részt a következőképpen osztották fel: (1) az imperfektum
állító ragozása;
Mennään!-
szerkezet;
-us, -ys, -os, -ös, -es
tőtípusok (pl.
vas
-
taus, kerros, vihannes, elämys, käännös
); (2) tárgy;
täytyy-
szerkezet; a
joka
névmás;
-in, -e, -as/-äs
tőtípusok a fokváltakozásban (pl.
soitin, osoite, hi-
das
); (3) ) ige +
-maan/-massa/-masta
(pl.
syömään, syömässä, syömästä
);
tranzitív és intranzitív igék; hatodik igecsoport; (4) az imperfektum tagadó
ragozása;
-minen
főnévképző (pl.
sanominen, uiminen
); vonzatok; (5) perfek-
tum, imperfektum és perfektum használata;
-ut/-yt
és
-nut/-nyt
tőtípusok (pl.
lyhyt, väsynyt
);
joku, jokin, ei kukaan, ei mikään
névmások; (6) a pluskvam-
perfektum; az igeidők használata; birtokos személyragozás;
-Vus/-Vys
tőtípus
(pl.
ystävyys, rakkaus
); az
uku : uvu
fokváltakozás; (7) a helyhatározók töb-
bes számú alakjai; hosszú szavak többes száma; a
joka
vonatkozó névmás
többes száma;
nämä, nuo, ne
névmások; vonzatok; (8) a partitívusz és a geni-
tívusz többes száma; melléknevek fokozása; vonzatok. – A felsorolásból is
kitűnik, hogy ebben a könyvben az igei csoport túlsúlyt élvez, hiszen a 3. lec-
kétől egészen a 6. leckéig szinte csak az igékkel foglalkozik a könyv. Ez ta-