Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
349
szókincsére épülő, modern szóanyagot tartalmaz, melyhez Jakab az 1985-ös
Magyar–finn szótár
és a
Diákszótár
mellett a
Kielitoimiston sanakirja
anya-
gát is felhasználta.
A szótárírás nem egyszerű feladat, Jakab azonban jeleskedik ebben a
munkában. A szócikkek szerkezete világos, könnyen áttekinthető. A tipográ-
fiailag is jól elkülönülő, félkövér betűkkel szedett címszavak után kurzivált
stílusminősítést, ill. egyes szakterületekhez történő besorolást (s ahol indo-
kolt, a lexémák szófajára vonatkozó adatokat) találunk. Poliszém kifejezések
esetén a szófaji megkülönböztetés római számokkal történik, pl.
bizalmas
I.
mn
II.
fn
, az egyes jelentések pedig arab számokkal különülnek el, pl.
fény
1.
ált
valo,
[halvány]
tuike,
átv
valaistus 2.
[pompa]
loisto. Homonimák, pl. a
hold
vagy a
vár
esetén külön szócikkben szerepelnek az egyes alakok, ezeket
számozással jelzi a szerkesztő.
A szócikkek informatívak. Amennyiben egy lexémának van konkrét és
átvitt értelemben használatos jelentése is, egy szócikken belül szerepelnek,
pl.
balkezes
1.
[vki, vmi]
vasenkätinen 2.
átv
kömpelö, poropeukalo
.
Gyakori
a példákkal történő szemléltetés, pl.
átszállás: ~ Szeged felé Cegléden; le-
megy: ~ a Balatonra; leugrik: ~ a Balatonhoz, ~ cigarettáért; szív: Budapest
~ében; tetőzik: ~ a Duna Pestnél stb.
Névszók mellett előfordulhatnak a lexémára vonatkozó megjegyzések, pl.
a
kitartó
címszóban
[szívós], [fáradhatatlan],
ill.
[hű]
. Névszók esetén a szó-
tárban egyes nominativusi forma szerepel; ahol csak a többes számú alak
használatos, ott értelemszerűen a többes formák állnak. Az igék a magyar
szótárírás hagyományainak megfelelően kijelentő mód, jelen idő Sg. 3. sze-
mélyben állnak, finn megfelelőjük pedig infinitivusi alakban szerepel. Ameny-
nyiben van vonzatuk, azt szögletes zárójelben jelzi a szótár, pl.
keres
[vmit/vkit]
.
A szótár legfőbb újítása és nagy előnye az igekötős igék jelölésének
bevezetése, mely elsősorban a finn használók számára hasznos, így ennek
szükségszerűsége nem vitatható, pl. az
olvas
címszó után az
Ik:
át~, be~,
el~, fel~, ki~, le~, meg~, végig~
arra utal, milyen igekötőkkel használatos a
lexéma (az igekötős alakok külön címszó alatt találhatóak meg a szótárban).
Néhány szócikk, pl. az
órázik
azonban feleslegesnek tűnik, mivel ebben az
alakban nem használatos, annál inkább a
túlórázik
szavunk, melyre a szócikk
Ik:
túl~
jelzéssel utal. Pontosan megjelölt formában (pl. 12 órázik) előfordul,
a szótárban azonban erre vonatkozó jelentést nem találunk. A
pécéz
lexéma
is inkább csak
kipécéz
formában használatos, ezt a szótár az
Ik:
ki~
jelöléssel
jelzi.