Page 343 - FUD20

I

SMERTETÉSEK

– R

EZENSIONEN

– R

EVIEWS

– K

ATSAUKSIA

– Р

ЕЦЕНЗИИ

343

szerepben. A finnben két olyan mondattípus van, amelyekben gyakran talál-

kozhatunk alanyi partitívusszal: az egzisztenciális és a mennyiséget kifejező

mondatokban. Az egzisztenciális mondat megléte igen jellemző az indoeuró-

pai nyelvekre. Lényege, hogy kötött mondatszerkezettel rendelkezik, ahol a

mondat alanya hordozza az új információt; a mondat elején pedig egy helyvi-

szonyt jelölő eset található (

Hollannissa on tuulimyllyjä

’Hollandiában szél-

malmok vannak’). A mennyiséget kifejező mondatok lényege, hogy a mon-

dat elején partitívuszi alakot találunk, majd ezt a segédige követi. A mondat

elején szereplő elem feladata, hogy kifejezze azoknak a konkrét vagy abszt-

rakt entitásoknak a számát, amelyek egy adott csoporthoz tartoznak (

meitä

oli seitsemän

’heten voltunk’) (62–65). A finn és azt észt egymáshoz nagyon

közeli rokon nyelvek, így nem csoda, hogy párhuzamba állítva őket a partití-

vusz használatának hasonlóságait és eltéréseit is részletesen bemutatja Spoel-

man.

A következő fejezetben (103–159) azt vizsgálja a szerző, milyen hatással

van az anyanyelv a finn mint idegen nyelv elsajátítására. Külön szól a morfo-

lógiai és a szintaktikai hatásokról. Ír arról is, hogyan lehet az anyanyelvi tu-

dást ügyesen felhasználni egy másik nyelv elsajátítása során. Meg kell külön-

böztetni implicit és explicit tudást. Az implicit tudás maguktól működő, in-

tuitív folyamatokat jelent. Például a tanuló hallgat egy szöveget, és pusztán a

hallgatás által intuitív módon következtetéseket von le az adott idegen nyelv-

ről, és ezek a felismerések később segítik a nyelvtanulásban. Ezzel szemben

az explicit tudás kontrollált folyamat. Magyarországon például az iskolákban

hagyományosan explicit módon tanítják a nyelveket az egyes nyelvi szabá-

lyok és szerkezetek megtanítása és gyakoroltatása révén. Egy nyelv elsajátí-

tásához valóban szükség van a szabályok bizonyos szintű ismeretére, de az

implicit gondolkodásmód magunkévá tétele nélkül nem válhatunk egy idegen

nyelv mesterévé, így a két típusnak egyszerre kellene jelen lennie az oktatás-

ban. Explicit módon megtanuljuk a nyelvi normákat, az alapvető nyelvtani

szabályokat, de amikor beszélünk, már nem ezek a szabályok jutnak eszünk-

be, hanem intuitív módon rakjuk össze a mondatokat. Úgy, ahogy korábban

hallottuk őket, azoknak a felismeréseknek alapján, amelyeket intuitív módon

elraktároztunk (153–155).

Spoelman ezt követően (159–199) a kutatás alapjául szolgáló elméleti hát-

térre, illetve a disszertáció elkészítése során felhasznált források bemutatásá-

ra tér ki. Megfogalmazza a vizsgálat alapvető kérdéseit és a várható, megjó-

solható eredményeket. Az egyik fő kérdés, hogy milyen különbség figyelhető

meg a finnel rokon és nem rokon anyanyelvűek esetében a finn nyelv tanulá-

sakor. Anyanyelvük hogyan hat az új nyelv megtanulására? A szerző a kont-