Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
338
A diakrón szemléletű értekezés Bevezetésében (1–14) olvashatunk a kuta-
tás hátteréről, a fontosabb terminológiai kérdésekről. Az olvasó képet kap a
finn keresztnevek történetéről és az almanachok (kalendáriumok) névanyagra
gyakorolt hatásáról. Szintén itt fejti ki a szerző doktori értekezése célkitűzé-
sét: feltárja az egymástól földrajzilag és szociálisan eltérő települések név-
anyagában tapasztalt mennyiségi és minőségi változásokat, s emellett figyel-
met fordít az új nevek és névtípusok területi és szociális használatára és elter-
jedésére. A szerző kiemeli, hogy értekezésében három település névanyagát
vizsgálja, de általánosabb következtetései az egész országra is jellemzőek le-
hetnek.
A bevezetést egy rövid kutatástörténeti áttekintés (15–20) követi, amely-
ben a szerző mind a belföldi (finnországi), mind a nemzetközi (többek között
a német, szlovák, angol, dán, s természetesen svéd) kutatásokra figyelmet
fordít. A finnek közül olyan nagy névkutatókat említ, mint Eero Kiviniemi,
Kustaa Vilkuna, Viljo Nissilä, Marianne Blomqvist, Sirkka Paikkala, s nem
utolsósorban Pirjo Mikkonen. Az áttekintésben figyelmet fordít a fontosabb
doktori értekezésekre és szakdolgozatokra is.
Rajasuu a disszertáció harmadik fejezetében (21–48) mutatja be a vizsgá-
lat alapjául szolgáló forrásokat, s a témához kapcsolódó elméleti módszere-
ket is itt ismerhetjük meg. A szerző adatait az evangélikus egyház anyaköny-
veinek mikrofilmjeiről gyűjtötte, s adatbázisában összesen 20 301 újszülött
gyermek 31 715 anyakönyvezett nevét veszi vizsgálat alá. Ebben a részben a
keresztelési regiszterek rövid történetéről is olvashatunk, ebből többek között
kiderül, hogy az egyházi anyakönyvekben a következő adatokat adták meg:
sorszám, születési és keresztelési időpont, a család lakóhelye, a gyermek ke-
resztneve, az apa kereszt- és családneve, foglalkozása, az anya kereszt- és
családneve, életkora, s végül a keresztszülők nevei. Ezeken az alapadatokon
kívül más információkat is közölhettek az egyházi anyakönyvekben, ha pél-
dául ikreket kereszteltek, ezt mindig feltüntették. Az egyházi anyakönyveket
a vizsgált időszakban svéd nyelven vezették, így minden információ svéd
nyelvű. Ezért ezeknél az információknál Rajasuu zárójelben megadja a svéd
nyelvi változatot is, pl. a kettes- és hármasikrek esetében: (tv.[illingar]/trill.
[ingar]).
A szerző a keresztnevek ortográfiai kérdéseivel is ebben a fejezetben fog-
lalkozik, hiszen a 17–18. századi egyházi anyakönyvekben egy keresztnév-
nek többféle írásmódja is lehetséges volt, pl.
Henrik, Henric, Henrick, Hen
-
rich, Henricus, Hendrik, Hendric, Hendrick, Hendrich, Hendricus
(27). Vé-
gül a fejezet végén az olvasó megismerkedhet a vizsgált települések 17. és
18. századi helyzetével.