Basic HTML Version
I
SMERTETÉSEK
– R
EZENSIONEN
– R
EVIEWS
– K
ATSAUKSIA
– Р
ЕЦЕНЗИИ
337
A harmadik részben Jääskeläinen bemutatja vizsgálatának elméleti hátte-
rét, a kognitív és a konstrukciós nyelvészetet, megmagyarázva és igazolva,
miért éppen ezeket választotta a hangutánzók kutatásához. Szó esik többek
között arról, hogyan viszonyulnak ezek az értelmezések a szóhoz és a szerke-
zethez, hogyan ábrázolják ezeket, valamint szó esik még a profilozás jelensé-
géről, a metaforáról, a metonímiáról és a folyamatábrázolásról is.
A negyedik részben a kutatás anyagául szolgáló adatokat tárja elé, annak
összetételét és összegyűjtési folyamatát írja le (sok anyagot internetről
gyűjtött). Az 5–9. fejezetekben a szerző az imitatív konstrukciókat vizsgálja
négy kérdés segítségével: mit?, hol?, hogyan?, miért?. Az 5–7. fejezetek té-
mája az imitatív konstrukciók formája, a kisebbektől a nagyok felé haladva;
itt elemzi ezek jelentését és használatát is. A nyolcadik részben a konstruk-
ciók használatáról és funkciójáról ír, a kilencedik rész kiegészíti az eredmé-
nyeket a hangutánzó konstrukciók alaki és használati motiváltságával, illetve
szól a hangutánzók és a nonverbális jegyek kapcsolatáról. A disszertáció
végén, a tizedik fejezetben rövid összegzést találunk.
A dolgozat szerkezete világos, érthető. A megfelelő mennyiségű példa-
anyag világossá teszi és kiegészíti a magyarázatokat. A konstrukciók leírása
során Jääskeläinen formális ábrákat készített a könnyebb megértés érdeké-
ben, ezeket általában meg is magyarázza.
Ez a disszertáció azért fontos, mivel hasonló témájú átfogó dolgozat nem
született eddig. Természetesen még bőven van kutatnivaló e témában, így ol-
vasásra ajánlom ezt a munkát mindazoknak, akik a kognitív és a konstrukciós
nyelvészet szempontjából közelítenek a nyelvhez és eddig nem vagy kevéssé
kutatott nyelvi jelenségekkel kívánnak foglalkozni a jövőben.
B
ŰDI
R
EGINA
Riitta Rajasuu: Kuopiossa, Oulussa ja Turussa vuosina
1725–1744 ja 1825–1844 syntyneiden kastenimet
Itä-Suomen yliopisto, Joensuu 2013. 226 l.
ISBN 978-952-61-1105-6
Riitta Rajasuu doktori értekezése új vizsgálati szemponttal járul hozzá a
Finnországban oly népszerű névtani kutatásokhoz. A szerző három finnor-
szági város, Kuopio, Oulu és Turku két évszázadnyi keresztnévadási szoká-
sait dolgozza fel, emellett a városok 17. és 18. századi történeti hátterével és
kultúrájával is megismerteti röviden az olvasót.