Page 31 - FUD20

Basic HTML Version

T
ORNIO KERESZTNÉVADÁSI SZOKÁSAI A
19.
SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
31
ban ilyen becenévre utaló keresztnevek:
Anni, Elli, Minna, Ina, Juho, Vilho,
Helli, Lotta, Jonna, Emmi, Milma
stb.
Az elfinnesített nevek közül csak az
Aina
név szerepel az első húsz
legkedveltebb név között az első időszakban. Ekkor még az átvett alakokat
preferálták jobban, mint pl.
Ida, Hilda, Elin, Alma, Elen; Johan, Elis, Nils
stb.
Az újabb típusú neveket az 1880-as évektől kezdték Tornióban használni,
s mint már említettem, ekkor megkétszereződött a keresztnevek száma. Ezek
a keresztnevek változatos gyakoriságúak. Az első húsz keresztnév között
meglepően sok képzett név szerepel:
Hilja, Ida, Hilma, Helmi, Aina, Aili,
Lyyli, Enni, Anni; Kaarlo, Kaarle, Yrjö, Lauri, Aarne, Juho, Eino
. A legtöbb
elfinnesített nevet általában még csak egy-egy gyermeknek adták, mint pl.
Milma, Helma, Hilduri, Jonna, Kirsti, Kreeta; Alpi, Niilo, Pietari, Vilho.
A második időszakban már jellemzően a finnes alakú keresztnév az első
számú név, s mellette állt egy második, hagyományosabb keresztnév, pl.
Kirsti Maria, Aura Elisabeth, Helmi Maria, Hilja Maria; Lauri Johannes,
Alpi Aleksander, Niilo Mathias
stb. Az új típusú nevek használata arra utal,
hogy az 1880-as évektől megváltozott a keresztnévadási szokás Tornióban.
Egyrészt a szülők tetszés szerint választották a keresztneveket (a gyerek eset-
leg a második keresztnevét örökölte valamelyik szülőtől). Másrészt a 19. szá-
zadi „finnes hevület” eredményeként Tornióban is megjelentek az újabb típu-
sú keresztnevek, azonban korántsem terjedtek olyan gyorsan, mint például a
fennomán központban, Jyväskyläben (Lampinen 1995). Ennek nyilván az
volt az oka, hogy Jyväskylä mindig is finn többségű város volt, míg Tornio
csak a 19. század második felére finnesedett el, a városvezetés azonban még
mindig svéd maradt. Emellett
mint ahogyan erről már fentebb szó esett
1881-től kezdték el az anyakönyveket finn nyelven vezetni, s ez kétségkívül
a finnesebb keresztnevek elterjedésének is lendületet adott.
7. A többnevűség kérdése
A több keresztnév használata legelőször Közép-Európában jelent meg, s
főként az uralkodó családokban, ill. a nemesek körében volt használatos. A
16. század végétől a polgári családokhoz is eljutott az új névdivat, s a követ-
kező évszázadban Dániába és Svédországba is megérkezett. IX. Károly ki-
rály több gyermekének is már kettős neve volt (
Gustav Adolf, Karl Filip
és
Maria Elisabet
stb.). Az új névdivat a 18. században jelent meg Finnország-
ban, s a nyugati partokon élő svédek körében rövid idő alatt népszerűvé is