Basic HTML Version
D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
20.
D
EBRECEN
, 2013
3
Az Uralotéka digitális adatbázis
B
ÁTORI
S. István
1. A nyomtatott szöveg és az adatbank viszonya
Mielőtt elmerülnénk az Uráli Etimológia Adatbázis (Uralotéka, röv.
UEDb) részleteibe, tudatosítani kell néhány alapvető fogalmat, amelyeket a
mindennapi nyelvhasználatból ugyan ismerünk, de rendszerint nem pontosí-
tottunk önmagunknak tovább.
A beszélt szöveg a szöveg legegyszerűbb formája. A beszélt szöveg alap-
vetően egydimenziós, ami az időbeliségből adódik. A beszélt szövegben csak
arra lehet utalni, hogy mi volt korábban, vagy mi következik később.
A nyomtatott szöveg kétdimenziós sík. A „korábban” vagy „később” di-
menziót itt szemléletesebb „fent” és „lent”-nek nevezni; és amennyiben a
szöveg oldalakra van tördelve, tovább lehet ezt pontosítani az oldalszámmal
(és az oldalon belüli sorok számozásával, ahogy ez például az idézetek eseté-
ben történik). A második dimenzió (jobbra – balra), a soron belüli tájékozó-
dás kevésbé használatos, de lehetséges: ki lehet keresni például az 5. oldalon
az 5. sorban az 5. betűt.
A hiperszöveg (hypertext) a szövegnek egy mesterségesen előállított vál-
tozata, amelyet nem kell folyamatosan (balról jobbra) olvasni, hanem a sza-
bályok szerint lehet a szövegben „ugrani”, mint például a soknyelvű haszná-
lati utasításokban.
A hiperszövegnek egy alfaja a jegyzék (lista), amelyben az önmagukban
olvasható sorok (szakaszok) formátuma ugyanaz, és a szakaszban van egy
sorrendbe szedhető címszó, mint például egy szótári cikkben.
A szótár a lista alfaja, amelyben minden szócikk autonóm, vagyis önma-
gában olvasható hiperszöveg. A cikkek összessége egy sorrendbe szedett lis-
ta, amelyben a sorok a címszó (a sornyitó szó) segitségével (már sorszám
nélkül is) sorrendbe vannak szedve, a szócikk testében pedig konvenciók (rö-
vidítések, formátum) gondoskodnak a szükségtelen ismétlések elkerüléséről.