Basic HTML Version
Z
AICZ
G
ÁBOR
298
nem tudjuk, milyen alapon – ’id.’ [= azonos jelentés] minősítéssel adja
meg. Itt valószínűbb a konkrét átadó jelentés.
polbina
E. ’моченцы’ [!] < or., vö. or. nyj. (Dalj)
плавъ
’портомойный
плотъ’ (mdE ? < or. *
плавина
’моченцы’) (373)
po
L
tana
M. # ’монета в 15 копеек’ < or. R., nyj.
полтина
’id.’ (374;
Vasmer 2: 399)
poľćaz
M. ’деревянная ручка’ < or. nyj.
полица
[jel. n.]. – A mdM
-z
képzőelem lehet (374).
poľeńina
M. # ’печенье’ < or. nyj. (Dalj)
паленица
’булка, белый хлеб’
(374)
poľesna
M. ’непутёвый; посмешище’ < or. nyj.
болезный
[jel. n.] (374)
[
pominams
E., vö. ERV 498,]
pominandams, pomondams
M. ’помянуть’ <
or. (374)
поминать, помянуть
’id.’ (a mordvin szó nyelvjárási és
alakváltozataira ld. Paasonen 1741–1742).– A moksa átvette az orosz ige
két alakját.
porava
E. ’во время’ < or.
пора
’id.’. – A mdE
-va
prolatívuszrag (376;
Paasonen 1752–1753).
poťafa
M. ’бесстыдник, бессовестный; плохо одетый; (MRV 521)
посмешище’ < or.
потеха
’id.’ (377; Paasonen 3: 1771)
poťiška
M. ’шут’ < or. nyj.
потешка
[jel. n.] (376)
projav
E. # ’призрак’ < or. nyj. (Dalj)
проявь
’чудо, невидаль’ (379)
prok
E. ’будто, словно, как’ < or.
прок, впрок
’id.’ (379; Paasonen 1790). –
Eszerint az orosz ’haszon, előny; javára, hasznára’ jelentésből alakult
volna ki az erza szó jelentése.
prolop
E., (MRV 535) M. ’проволока’ ? < or.
проволока
’id.’ (379;
Paasonen 1791). – A mordvinba egy orosz nyelvjárási alak kerülhetett át,
semmiképpen az idézett alak feltehető 3. szótagi hangsúlyával.
promoz
M. ’привычка; повадка’ ? < or.
промысел
’id.’ (379; Paasonen
1791). – A jelentésváltozás magyarázandó!
pronca
E. ’помочи; бретельки’ (379) < or. nyj. (SRG 5: 288, 290)
промца,
пронца
’лямки, бретельки’. – A Versenyin által említett or. nyj. (Dalj)
бринды
’широкие рукава <одежды>’ szóból való származtatása téves.
prońams
M. ’донять; пристать’ < or.
пронять
’id.’ (379; Paasonen 1791–
1792 < ? or.)
prorva
E. ’обжора’ < or.
прорва
’id.’ (379; Paasonen 1792). – Az átvétel az
orosz szó népnyelvi ’nagy tömeg; rengeteg; tenger (sok)’ jelentéséből
(OMSz. 1317) vezethető le.
prostams
M. ’сквитать’ ? < or., vö. pl. or.
простить
’id.’ (379) – Aligha
hihető, hogy az orosz szónak a moksával azonos ’elszámol valakivel’