Basic HTML Version
T
ORNIO KERESZTNÉVADÁSI SZOKÁSAI A
19.
SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
29
A női nevek esetében azt láthatjuk, hogy a 1860–1880-as időszakban a
latin és görög eredetű nevek igen nagy számban képviseltették magukat a
névadásban (annak ellenére, hogy az első tíz legkedveltebb név listájában
csupán a
Sofia
és a
Helena
szerepelt), azonban ez a réteg a vizsgált időszak
második felében nagymértékben visszaszorult. Helyüket a korábban alig
10%-ot elérő finn eredetű (vagy elfinnesített) nevek vették át. Ez a tendencia
az első tíz leggyakoribb női név listáján is megmutatkozik, hiszen a
Hilja,
Hilma, Helmi
és
Aina
nevek ebbe a csoportba sorolhatók. A germán és skan-
dináv eredetű nevek korántsem voltak annyira kedvelt női nevek, mint a fiúk
esetében (lásd lentebb).
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
1860-1880
1881-1901
2. ábra
A férfinevek eredet szerinti megoszlása Tornióban
Az adatok szerint már az 1860 és 1880 közötti években is igen kedveltek
voltak a finn vagy elfinnesített nevek, ezek a következő időszakban is meg-
őrizték vezető helyüket. Mellettük a germán és skandináv nevek is 20% kö-
rüli arányt adtak – ez persze egy, a svéd határon fekvő város esetében nem
meglepő. A héber, latin és görög eredetű nevek viszonylag csekély számban
fordultak elő ebben az időszakban, ekkortájt már nem voltak divatosak.
6. Névfinnesítések
A névcsaládok alapján könnyen meg lehet állapítani, hogy az eredetileg
idegen hangzású keresztnevekből milyen rövidebb alakú, esetleg a finnhez
közelebb álló újabb keresztnevek alakultak. Ezek nagy része a vizsgált idő-
szakban került a hivatalos keresztnevek sorába, hiszen – mint már korábban