Basic HTML Version
S
ZEVERÉNYI
S
ÁNDOR
280
Gen *
-n
Cx–Px
PP
egyeztetés
(> „fél”)
magyar
–/(+)
– Px-Cx
Nom
–
hanti
–
– Px-Cx
Nom
–
manysi
–
– Px-Cx
Nom
–
nyenyec (+)
+ Cx-Px
(Gen)
+
enyec
(+)
+ Cx-Px
(Gen)
–
ngan.
(+)
+ Cx-Px
(Gen)
+
szölkup
+
+ Cx-Px
Gen
–
Jól kivehetők bizonyos szinkron összefüggések: azokban a nyelvekben,
ahol a genitívusz morfológiailag jelölt, és ez a jelölt genitívuszrag a PU
*-n
megfelelője, ott Cx-Px sorrendet biztosan találunk (a mari nyelvben található
eltérés magyarázatát már említettem). Továbbá, ahol a genitívusz jelölt, ott
ez a rag megjelenik a névutós szerkezet fején (ez nem zárja ki azt, hogy más
vonzattal rendelkező névutó ne fordulhatna elő). S mindez kiegészíthető az-
zal, hogy ahol tisztán Cx-Px sorrendet és genitívuszraggal jelölt névutós
szerkezetet találunk, ott a jelzős szerkezetekben nagy valószínűséggel talá-
lunk legalább „félkongruenciát”.
Az uráli, finnugor rekonstrukció szempontjából a következő következteté-
seket vonhatjuk le, abból kiindulva, hogy melyik jelenséget tesszük fel leg-
biztosabban az uráli alapnyelvre:
1. Ha az uráli alapnyelvre Px-Cx sorrendet feltételezünk, akkor a névutós
szerkezet névszói fejének jelöletlennek kellett lennie, továbbá a jelöletlen ge-
nitívuszi eset volt a domináns, végül a főnévi csoporton belül nem volt
egyeztetés.
2. Az
*-n
-ből eredeztetett genitívusz megléte „garantálja” a Cx-Px sorren-
det. Ahol nem, ott is elfogadott magyarázat született arra, hogy a feltehetően
eredeti Gen/Acc-Px sorrend miért és miként fordult meg, ráadásul ez csupán
egy nyelvet, a marit érinti.
3. Ha az uráli alapnyelvre Cx-Px sorendet feltételezünk, akkor abból az kö-
vetkezik, hogy az alapnyelvben a genitívusz morfológiailag jelölt volt
(*-n),
a névutós szerkezet feje ezt a genitívuszragot viselte, ebben az esetben vi-
szont az valószínűsíthető, hogy egyeztetés NP-ben – számban, esetben –
valamilyen formában létezhetett, vagy legalábbis annyit állíthatunk, hogy az
a tézis, miszerint főnévi csoporton belüli egyeztetés nem rekonstruálható,
erősen megkérdőjelezhető.
4. Főnévi csoporton belüli egyeztetést a balti-finn és szamojéd nyelvek-
ben találunk. Mindkét csoport esetében az egyeztetést később, külső nyelvi