Basic HTML Version
B
UZGÓ
A
NITA
28
5. Milyen eredetű keresztneveket használtak a 19. század végén?
A kereszténység XII. századi elterjedésével a finn eredetű nevek kiszo-
rultak a névanyagból, s helyüket a keresztény (főleg latin és görög), valamint
a germán és skandináv eredetű nevek vették át. Gyors elterjedésüket és nép-
szerűségüket mutatja, hogy a XVI. században a legkedveltebb nevek a
Mats,
Henrik, Erik
és
Olof
voltak. A reformáció térhódításával egyre nagyobb sze-
repet kaptak a bibliai, héber eredetű nevek is, s évszázadokon át ezek a ha-
gyományos nevek alkották a finn névanyag jelentős részét (Kiviniemi 2006:
241–243, 246–253; Saarelma 2008: 212–214; Vilkuna 1980: 26–27).
A 19. század második felében már igen gazdag volt a finnországi kereszt-
névanyag. A hagyományos héber, latin, görög, germán, skandináv eredetű
keresztnevek mellett egyre nagyobb jelentőséget kaptak a finn eredetűek, ill.
az idegen eredetű keresztnevek elfinnesített változatai (ezeket bővebben lásd
a 6. pontban). Az új névanyag elterjedését nagyban elősegítette, hogy a ka-
lendáriumokban is egyre több név jelent meg, s az új keresztneveket az
újságokban is rendre leközölték (Kiviniemi 1982: 104–114).
A továbbiakban a torniói névanyagnak a jelzett időszakra vonatkozó
állományát az etimológiai eredet szempontjából vizsgálom meg.
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
1860-1880
1881-1901
1. ábra
A női nevek eredet szerinti megoszlása Tornióban
3
3
Az egyéb kategória az angol, dán, francia, izlandi, lapp, orosz és spanyol eredetű neve-
ket tartalmazza (ugyanígy a 2. ábrában is).