Basic HTML Version
A
Z URÁLI
*-
N
GENITÍVUSZ
…
273
Természetesen csak azokban a nyelvekben találunk genitívuszraggal álló
névutót, ahol van genitívuszrag. Továbbá arról sem szabad megfeledkez-
nünk, hogy egy nyelvben belül több séma is előfordulhat, nemcsak nominatí-
vusszal és genitívusszal fordulnak elő névutók, hanem – igaz, nagyon ritkán,
de – határozói esetekkel is (pl. a mordvinban néhány névutó). Ugyanakkor le
kell szögeznünk egy fontos tényt: a mordvinon kívül nincs olyan uráli nyelv,
amelyben előfordulna *
-n
eredetű genitívusszal jelölt és nominatívusszal álló
névutós szerkezet.
2.4. Melléknév és főnév egyeztetése
Melléknévi jelző és a főnévi jelzett szó között elvileg számban, személy-
ben és esetben lehetséges egyeztetés. Az uráli alapnyelvre nem tételeznek fel
egyeztetést (pl. Hajdú 2001), annak ellenére, hogy két közbülső nyelvcsalád-
ban, a balti-finn nyelvekben, a lappban, valamint – nem annyira kiterjedten –
bizonyos szamojéd nyelvekben is van egyeztetés. A vizsgált jelenségek közül
az egyeztetést illetően a legnagyobb az egyetértés (mert a legegyértelműbb-
nek tűnő – s talán emiatt a legkevésbé vizsgált?): az uráli alapnyelvre nem té-
teleznek fel egyeztetést melléknévi jelző és a főnévi fej között. Ahol kiala-
kultak egyeztetési szabályok, ott azokat külső hatás eredményének tartják
(elsősorban a balti-finn nyelvekben, pl. Turunen 1998) vagy esetleg belső
fejlődés eredményének: Korhonen (1988: 284) szerint elképzelhető, hogy a
korai proto-finnségiben részleges kongruencia lehetett, és balti vagy germán
hatásra ebből alakult ki a teljes kongruencia.
Melléknévi jelző és a főnévi jelzettje között tehát számban, személyben és
esetben fordulhat elő egyeztetés. Vannak uráli nyelvek, ahol alkalmilag fordul
csak elő – számban. Személyben történő egyeztetéssel nagyon ritkán talál-
kozunk, csak a tundrai nyenyecből tudok példát említeni (Nyikolajeva 2003:
324):
serako-r°
te-r°
fehér-PxSg2 rén-PxSg2
’fehér réned’
Ha a számbeli és esetbeli egyeztetést vesszük figyelembe, akkor találunk
az uráli nyelvek között olyat, ahol teljes az egyeztetés (pl. finn), olyat, ahol
nincs egyeztetés (pl. magyar), illetve olyan nyelveket, ahol ún. félkongruen-
ciát találunk (pl. nganaszan, számi).
Teljes egyeztetés: finn
iso-i-ssa talo-i-ssa
Nincs egyeztetés: m.
nagy házakban
Fél egyeztetés:
ngan.
nəmbə-
%
taa-
%
’rossz rének’ (
%
a többes szám jele)
ńaagə
[Gen]
ma-tənu
’jó házban’ (Nom:
ńaagəə
)