Basic HTML Version
B
UZGÓ
A
NITA
24
Fontos azonban megjegyezni, hogy a város irányítása a svédek kezében
maradt, hiszen a svédek általában magasabb iskolázottsággal rendelkeztek. A
finnek képzettségi szintje csak a századfordulón kezdett javulni: ekkor már a
finn nyelvű lakosság fele tudott írni-olvasni, de csupán 5%-uk rendelkezett
magasabb végzettséggel (a svédeknél ezek aránya 90% és 40% volt).
A 19. század elején a lakosság több mint fele kereskedelemmel vagy kéz-
művességgel foglalkozott. A városi élet felpezsdülésével és a bürokrácia tér-
hódításával jelentősen megnőtt azonban a hivatalnokok száma, s a század vé-
gére a kereskedőknél is jelentősebb réteget alkottak. Érdekes, hogy ebben a
fontos tengeri kereskedővárosban a tengerészek száma az idők folyamán je-
lentősen lecsökkent, jelentéktelen társadalmi réteggé váltak. Ezzel szemben a
19. században a munkások száma viszont megnőtt. Ennek fő oka, hogy a szá-
zad második felében megszűntek a munkások betelepülésére vonatkozó kor-
látozások, s az eddigi szolgálók is saját gazdaságokban kezdtek dolgozni, s
így már munkásként vették fel őket a lajstromokba (Hederyd 1993: 181–210,
227; Teerijoki 2007: 126–149).
2. A vizsgált korpusz
Tanulmányomban a keresztnévadási szokásokat a torniói evangélikus
egyház anyakönyvei alapján vizsgáltam. A korpuszt az eredeti anyakönyvek
mikrofilmjeit felhasználva gyűjtöttem össze. A vizsgált időszakban (1860–
1901) minden egyes megkeresztelt gyermek nevét feldolgoztam. 1880-ig
csak svéd nyelven vezették az anyakönyveket, s csak 1881-től tértek át a finn
nyelvre. Mivel a vizsgálat szempontjából ez lényeges különbséget jelent, így
az időszakot két részre osztottam: az első időszak ennek megfelelően az 1861
és 1880, a második pedig az 1881 és 1901 közötti éveket öleli fel.
3. A keresztnevek nemek szerinti megoszlása
Az általam vizsgált négy évtized alatt összesen 1349 újszülöttet keresz-
teltek meg, a lányok aránya 47%, a fiúké 53%. Közülük az első húsz évben
590, míg 1881–1901 között 759 fő született – ez a jelentős különbség főként
a városba való betelepülések számának emelkedésével magyarázható.
Az 1. táblázatban a keresztnevek nemek szerinti megoszlását láthatjuk. A
felhasznált férfinevek száma némileg több volt, mint a női neveké. Az össze-
sítés alapján megállapíthatjuk, hogy az elsőnek adott nevek tekintetében
csaknem azonos mennyiségű férfi- és női név fordult elő, de a másodikként