Page 23 - FUD20

Basic HTML Version

D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
20.
D
EBRECEN
, 2013
23
Tornio keresztnévadási szokásai a 19. század második felében
1
B
UZGÓ
Anita
1. Bevezetés – a torniói lakosság összetétele
A Finnországban oly népszerű onomasztikai kutatások hosszú évek óta
foglalkoznak a keresztnévadás motivációival, s egy-egy település keresztne-
veit is igen alaposan feltérképezték már, azonban néhány település névanya-
ga eddig elkerülte a finn névkutatók figyelmét. Tanulmányom célja egy finn-
országi kisváros, Tornio 19. századi keresztnévadási szokásainak bemutatása.
Tornio a finn–svéd határ mellett, a Tornio folyó torkolatában fekvő, ma
csaknem 22 ezer lakosú város. A települést 1620-ban egy Észak-Svédország-
ból származó kis kereskedőcsoport (sv.
birkarlar,
fi.
pirkkalaiset
) alapította a
politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése végett. Nagyrészt kereske-
dők, kézművesek éltek a városban, s a városon kívül pásztorkodással, föld-
műveléssel is foglalkoztak.
Ez a finn nyelvterületen fekvő, de svédek alapította város 1650 tájára el-
finnesedett, azonban az északi háborúk után újabb svéd lakosság érkezett a
városba. Ennek következtében a település 1730-ra ismét elsvédesedett, s ek-
kor már nem tartottak finn nyelvű istentiszteletet sem.
A 19. század első felében 500–700 fő lehetett Tornio lakossága, s ezzel a
legkisebb városok közé tartozott. A lélekszám fokozatos emelkedése az 1860-as
évektől figyelhető meg. Tornio a századfordulóra több mint 1500 főt szám-
lált. Ez a jelentős változás a születések és a városba áramló népesség számá-
nak emelkedésével magyarázható. Az ide érkezők többnyire Ouluból és kör-
nyékéről, Lappföld északi részéről, Kemiből és Dél-Finnországból származ-
tak, s javarészt finn anyanyelvűek voltak. Ennek eredményeképp a 19. szá-
zad utolsó évtizedeiben ismét kezdtek finn nyelvű istentiszteleteket tartani.
1
A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
számú projekt támogatta.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozá-
sával valósult meg.