Page 221 - FUD20

Basic HTML Version

E
GYEZTETÉSI TÍPUSOK
221
Összegzés.
Végezetül azt lehet megállapítani, hogy a magyar nyelvben a
számbeliség területén az alany és az állítmány egyeztetésének gazdaságosabb
érvényesüléséről beszélhetünk, azaz az értelmi kongruenciát sok esetben az
alaki egyeztetés váltja fel, amely együtt jár a redundancia elkerülésére való
törekvéssel. „Az alaki egyeztetés azért kerekedett az értelmi fölé, mert gaz-
daságosabb, és eleget tesz a világos, szabatos gondolatközvetítés követelmé-
nyének” (Rácz 1990: 31). A bolgár nyelv szempontjából az egyeztetés hoz-
zájárul a világos és félreérthetetlen közleményhez, azaz a magyar nyelvtől el-
térően itt inkább az értelmi kongruencia érvényesül.
A finn mondatokban dominál az értelmi egyezés, viszont azokban a mon-
datokban, ahol az állítmány megelőzi az alanyt másképpen alakul az egyez-
tetés a mondat egzisztenciális volta miatt. A magyar és a finn nyelvvel ellen-
tétben, az észt, a lapp és a bolgár mondatokban csak értelmi egyezés lehetsé-
ges, azaz több alany esetén az állítmány mindig többes számban van.
magyar
finn
észt
lapp
bolgár
a) N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
b) N
pl
N
sg
N
sg
V
sg
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
c) N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
N
sg
N
pl
N
sg
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
d) N
sg
N
pl
N
sg
V
pl
N
sg
N
pl
N
sg
V
pl
V
pl
N
sg
N
pl
N
sg
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
N
sg
N
pl
N
sg
V
pl
e) V
sg
N
sg
N
sg
N
pl
V
sg
N
sg
N
sg
N
pl
N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
f) V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
V
sg
N
pl
N
sg
N
sg
N
pl
N
sg
N
sg
V
pl
V
pl
N
sg
N
sg
N
pl
V
pl
N
pl
N
sg
N
sg
A fenti példák azt mutatják, hogy a magyarban ennél a pontnál az alaki
kongruencia elterjedtebb, míg a bolgárban, az észtben és a lappban az értelmi
kongruencia dominál, függetlenül a szórendtől.
3. Az állítmány egyeztetése halmozott jelzőjű alanyokkal
3.1. Magyar.
Ez az egyeztetési típus felkeltette sok olyan szerző érdeklő-
dését, mint Balassa, Deme, Rácz és Ruzsiczky. Rácz Endre véleménye sze-
rint „a vitatott kérdésben az az álláspont alakult ki, hogy ilyenkor hagyomá-
nyosabb az egyes szám használata, de az értelmi egyeztetés többes száma
sem helytelen, sőt célszerű is lehet akkor, ha félreértést hárít el” (Rácz 1991:
92). Az egyes számú egyeztetés kedvező a következő esetekben:
a) amikor a halmozott jelzők alkotta szerkezet előtt hiányzik a határozott
névelő,
b) ha a halmozott jelzőket összeköti egy közös főnév,
c) ha a jelzők nem egyszerű kapcsolatos viszonyban vannak,