Basic HTML Version
D
EBRECENI
E
GYETEM
F
INNUGOR
N
YELVTUDOMÁNYI
T
ANSZÉK
F
OLIA
U
RALICA
D
EBRECENIENSIA
20.
D
EBRECEN
, 2013
213
Egyeztetési típusok a magyarban, finnben, az észtben, a lappban
és a bolgárban VII. (Számbeli egyeztetés III.)
Dennica P
ENEVA
Jelen tanulmány a folyóiratunkban 2005-ben indított „Egyeztetési típusok
finnugor nyelvekben (magyar, finn, észt, lapp) és a bolgárban” sorozatnak a
folytatása és egyben az utolsó és összefoglaló része. A cikkeimben (vö. Pe-
neva 2005, 2006, 2007, 2008, 2010, 2012) az egyeztetési típusokat vizsgál-
tam kontrasztív szempontból, leírtam és elemeztem azokat a fő típusokat,
amelyek megtalálhatók mind az öt nyelvben. Jelen cikk első részében bemu-
tatom az állítmány egyeztetését több többes számú alannyal, a második ré-
szében pedig összefoglaltam a kutatásaim eredményeit, a megfigyelhető ha-
sonlóságokat és különbözőségeket a vizsgált nyelvekben. A tanulmány egy
összefoglaló táblázattal zárul, amely a legfőbb egyeztetési típusokat mutatja
be. A típus szemléltetésére egy-egy jellemző példát idézek.
1. Az állítmány egyeztetése több többes számú alannyal
Mind a magyar és a finn, mind az észt és a bolgár nyelvre jellemző, hogy
„ha a mondatban több többes számú alany van, az állítmány alaki s egyben
értelmi egyeztetéssel többes számba kerül (MMNy 1991: 254, Hegedűs
2005: 276).
1.1. Magyar.
A nézők
[NomPl]
és a játékosok
[NomPl]
összeverekedtek
[Vx3Pl]. Az értelmi egyeztetés azonban itt is teremthet néhány olyan kivé-
telt, mint az egy alanyt tartalmazó mondatokban.
Az Egyesült Államok
[NomPl]
és a Fülöp-szigetek
[NomPl]
megkezdte
[Vx3Sg]
a tárgyalásokat.
A
két földrajzi név csak többes számban használható, de egy dolgot jelentenek.
Úgy viselkednek, mint több egyes számú halmozott főnévből álló alany, és
ebből kifolyólag az állítmány egyes számban áll.
| A magyarok
[NomPl]
és a
finnek
[NomPl]
rokon nép
[NomSg]
.
Bár gördülékenyebb lenne mindkét
mondat szerkezete alaki egyeztetéssel: az elsőé többes számú állítmánnyal, a