Basic HTML Version
M
ATICSÁK
S
ÁNDOR
208
b) PU
*-
k
>
-v.
Ide sorolja a md.
mijav
’hód’,
fi.
majava
’ua.’,
kajava
’si-
rály’,
pihlaja
’berkenye’ szavakat (hasonlóan: OFUJa 340; Moszin 1989:
73).
Ez egybevág a mordvin hangtörténeti folyamatokkal: az alapnyelvi
*-p-
ből és
*-k-
ból egyaránt fejlődhetett
-v,
vö. FV *
śepä
> ősmd.
śēbä
>
śīwe
>
mdE
śive
’gallér’; FV
*tika/tuka
> ősmd.
tūγe
> mdE
tuvo
’disznó’ (Keresz-
tes 2011: 45–47).
Lauri Hakulinen (1979: 146–147) finn oldalról a
-va/-vä
főnév- és mellék-
névképzőt (pl.
halava, harava, orava, pellava
’len’,
silava
’szalonna’,
ystävä
’barát’, ill.
etevä
’kiváló’,
henkevä
’szellemes’,
luiseva
’csontos’,
väkevä
’erős’,
ylevä
’fenséges’) egy alapnyelvi közös
*-pa/-pä, *-ßa/-ßä
képzőre ve-
zeti vissza.
Mindezek alapján – elsősorban Lehtisalo feltevéseiből kindulva – a kép-
zők története a következőképpen alakulhatott: a melléknévképző az alapnyel-
vi *
p
-re és *
ŋ
-re vezethető vissza, a főnévképző kiindulópontja pedig va-
lószínűleg a *
p
- (esetleg a *
k
) volt.
melléknév-
képző
főnév-
képző
v
*p
*p
v
ŋ
*ŋ
*k
Irodalom
Agafonova et al. 2002: Н. А. Агафонова – М. Д. Имайкина – М. В. Мосин
– Д. В. Цыганкин – В. П. Цыпкайкина – Т. Г. Гаврилова, Вейсэ,
башка, тешкс вельде. Красный Октябрь, Саранск.
Bartens, Raija 1991: Das rätselhafte Adjektiv. Lingustica Uralica 27: 12–14.
Bartens, Raija 1999: Mordvalaiskielten rakenne ja kehitys. MSFOu 232.
Cigankin 1981: Д. В. Цыганкин, Словообразование в мордовских языках.
Мордовский государственный университет им. Огарева, Саранск.
Cigankin 2000a: Д. В. Цыганкин, Характерные черты именной дерива-
ции мордовских языков. In: Мордовские языки глазами ученого-
лингвиста. Типография Красный Октябрь, Саранск. 121–127.