Basic HTML Version
A
Z IMPRODUKTÍV
-
V
FŐNÉVKÉPZŐ AZ ERZA
-
MORDVINBAN
205
38)
ситав
’лук (для стрелбы) [íj]’ (ERV 589);
śutav ~ śiťav
’вид пра-
щи, подобной бичу, для метания стрелы / eine Art Schleuder, der Peitsche
ähnlich, mit der man einen Pfeil schleudert [ostorhoz hasonlatos parittyafajta,
nyíl kilövésére]’ (MdWb 2203).
Ismeretlen eredetű szó (ESM 406).
39)
тодов
’párna, vánkos’ (EMSz 376); ’подушка’ (ERV 664); ’подуш-
ка / Kissen, Kopkissen’ (MdWb 2300); ’tyyny’ (ESS 170). Moksa megfe-
lelője:
тоду
(MRV 726).
Ismeretlen eredetű szó (ESM 440).
40)
тутмаков
’анис [ánizs]’ (ERV 684).
Ismeretlen eredetű szó.
41)
чудожов
’осот полевой [mezei csorbóka]’ (ERV 758); ’осот /
Distel’ (MdWb 295); ’valvatti’ (ESS 193). Moksa megfelelője:
шудижув
(MRV 884). Moksa megfelelője:
šud
ç
žu
(MdWb 295).
Ismeretlen eredetű szó (ESM 497).
G) Biztos, hogy ezekben a szavakban a
-v
nem képző
42)
кирьгов
’nyírfakéreg’ (EMSz 164); ’береста, берёста / Birkenrinde’
(MdWb 789);
керьгов, кирьгов
’берёста’ (ERV 256, 267);
киргов
’tuohi’
(ESS 69). Moksa megfelelője:
куйгор
(MRV 300).
Ebben a szóban nincsen
-v
képző, ugyanis ez eredetileg
kivgeŕ [kivkeŕ]
alakú volt (változatai:
kivgiŕ, kiŕgev, kiŕgov, kirgo
²
, gigir, gugeŕ,
M
kijg
ç
r,
givg
ç
r
), ami valószínűleg a
kiľej
’nyírfa’ +
keŕ
’kéreg’ összetételből rövidült,
majd alakult metatézissel mai alakjává (MdWb 716, 758, 789).
43)
сэзнэпов
’бубенцы [csörgő]’ (ERV 631).
Versinyin (ESM 419) összetett szónak minősíti, előtagja egy onomatopoe-
tikus elem lehet, utótagja a
пов
’gomb’ (vö.
горнипов
), vö. a következő
szócikkel.
44)
горнипов
’1. csengettyű; 2. boglárka, zergeboglár (Trollius euro-
paeus)’ (EMSz 100); ’1. бубенчик [csengettyű]; погремушка [csörgő(já-
ték); 2. купальница европейская; лютик [boglárka]’ (ERV 153); ’1. погре-
мушка / Schelle; 2. водяной пузырь / Wasserblase [vízi hólyag]; ?Trollblu-
me (Trollius europaeus)’ (MdWb 418) ’1. kulkunen; 2. leinikki’ (ESS 37).